Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete az Eötvös utca keleti végének végleges nyomvonalát. Kijelölte a fő gyalogosirányokat a város legfontosabb célpontjai között, így a lakóterület és a város- központ, az ipari terület és a városközpont, az ipari terület és a lakóterület, a vasútállomás és a kórház, valamint a vasútállomás és a városközpont között. A tervező törekedett a 8-as út felőli várossziluett megkomponálása. A terv szerinti megoldás a városkaput emelte ki, az Ifjúság utca és a Kossuth utca környékén elhelyezett hét darab F+10 emeletes épülettel, továbbá a Kórház utca mentén elhelyezett öt darab F+10 emeltes épülettel. Közöttük fő hangsúlyként, összekötő elemnek a bakonygyepesi út mellé elhelyezett F+15 emeletes épületet szánta a városrendező. A tízemeletes épületek a bakonygyepesi út környékén csoportosultak. A tervező érezte a városszerkezet - ebből eredő - morfológia egyensúlyvesztését, és ebben a városközpont alárendelődését, ezért a központtól délre újabb öt darab F+10 emeletes épülettel kísérelte meg az egyensúly kialakítását. A városközpont magjába nem került sem középmagas-, sem magasépület. A tervező ezt azzal indokolta, hogy a központba nem került olyan funkció, amely nagyobb szintszámú épületet kívánt volna. A lakóegységek kialakításánál alig fedezhető fel a tömbös-keretes beépítés szerkesztési elveinek az alkalmazása. Az épületeket azonban igyekeztek utcára szervezni. A F+4 emeletes lakóépületeket blokkos, a F+10 emeletes épületeket eredetileg hagyományos építési móddal tervezték. Később, a Győri Házgyár háromfogatú, illetve négyfogatú átmenő lépcsőházas épületeivel terveztek elhelyezni. Az Ajka Városi Tanács az 1965. augusztus 30-i ülésén a 38/1965 tanácshatározattal elfogadta a városközpont részletes rendezési tervét, és az 1/1965 tanácsrendelettel megalkotta a városrendezési előírásokat.103 6. „Ajka déli iparterület részletes rendezési tervé"-nek programja 1965. április 29-ére készült el, amelyet az egyeztetések után 1965. július hónapban átdolgoztak.104 Az Ajkai Tárcaközi Bizottság az 1963. december 20-án tartott ülésén döntött arról, hogy a tervet a város általános rendezési tervével együtt 1965. július 15-ig el kell készíteni. Az EM Városépítési Tervező Vállalat tervezője, Ilonczay Nándor, az Alumíniumipari Tervező Intézet megbízásából állította össze a tervet. Az EM 1964. február 12-én jelölte ki a Városépítési Tervező Vállalatot a részletes rendezési tervi terv elkészítésére. A terv elkészítését az új 2. számú timföldgyár építése tette szükségessé. A tervező feladatul kapta, hogy a város déli iparterületét rendezze, a fejlesztendő iparterületek számára biztosítson terület, és tegyen javaslatot a 2. számú timföldgyár bejáratának elhelyezésére. A minisztériumok közti egyeztetések eredményeként nem szorítkozhatott a részletes rendezési terv a tim103 MNL VeML XXIII. Tanácsok 501 1965 I kötet 104 MNL VeML XV. 18.c Trf 1943 (A terv másolata a szerzői jogi engedélyek hiányában nem közölhető) 150
