Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai főtengelyét az országos közúti hálózatba bekapcsoló bakonygyepesi és Lenin út adta. A városközpontban keresztezte ezt az utat -a város kelet-nyugat irányú tengelye- a Petőfi Sándor utca és a Béke utca. A városban egy körutat javasoltak kialakítani, a vasútállomástól az Alkotmány utca, a Deák Ferenc utca, a Petőfi utca, a Vörös Hadsereg utca, a Dobó Katica utca, a Kun Béla utca, és a bakonygyepesi útig meghosszabbított Széchenyi utca nyomvonalán. A terv kijelölte a Kórház utca helyét. A kórház és a vasútállomás közé forgalmi utat hozott. A körút ezzel a szakasszal vált volna teljessé. A gyalogos közlekedést igyekeztek a járműforgalomtól elválasztani. Kiemelten kezelték a kórház és a vasútállomás, valamint a vasútállomás és városközpont közti kapcsolatot. Az általános rendezési terv egyeztetése a város képviselőivel 1965. május 21-én történt meg. A közegészségügyi szakhatóság és a város vezetői között vita alakult ki a tervben javasolt építési tilalmak miatt. A város részéről a bódéi építési tilalmat a Dózsa György utcára szűkítették volna. A KÖJÁLL azonban a helyszíni légszennyezési vizsgálatainak eredményeire hivatkozva Bódé teljes területén szükségesnek tartotta elrendelni az építési tilalmat. Döntöttek továbbá az üveggyári kolónia lebontásáról. Az 1965. évi általános rendezési terv jelentősen hozzájárult Ajka fejlesztésének teljesebbé, és a várostest tömörebbé tételéhez. A terv előirányzatai nem valósultak meg maradéktalanul, de meghatározta a város mai szerkezetének legalapvetőbb elemeit, és területének máig érvényes felhasználását. A tervszerű fejlesztés biztosítása érdekében meghatározta az egyes létesítmények nagyságát és helyét. Az elfogadott általános rendezési terv megnyitotta az utat a szabályozottabb és koordináltabb város- fejlesztés előtt. Módot adott arra, hogy az egyes területek rendezett beépítése érdekében olyan részletes rendezési tervek készüljenek, amelyek tervezési területeiket illeszteni tudták a város szerkezetébe. Az új ÁRT alapján készültek részletes rendezési tervek a városközpontra, a déli iparterületre, a Szőlőhegyre, a Városligetre és Tósokberéndre. Az Ajka Városi Tanács VB, az 1966. július 8-i ülésén, a 63/1966 számú határozatában ajánlotta a Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának az ÁRT elfogadását. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1967. március 8-án a 71/1967 MTVB határozatával Ajka ÁRT I. ütemét módosításokkal jóváhagyta.101 5. „Ajka városközpont részletes rendezési terve" a város általános rendezési tervével párhuzamosan készült az ÉM Városépítési Tervezési Vállaltnál. Tervezője Vinkovits István volt.102 A tervezési területet az Ifjúság utca, a Kohász utca, a Semmelweis utca, a Bródy Imre utca, a Fürst Sándor utca, a Zalka Máté utca, a Lenin út, az Alkotmány utca, a Malom köz, a Béke utca, a Tűzoltó utca, a Kórház utca, és a bakonygyepesi út határolta. A tervezési terület jelentősen meghaladta a szűkén vett városközpont területét. 101 Meg kell jegyezni, hogy kutatások során nem került elő információ az ÁRT П. ütemének mibenlétére. 102 MNL VeML XXXVI. 2 (A terv másolata a szerzői jogi engedélyek hiányában nem közölhető.) 147
