Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete A programjavaslat 1965 júniusában készült el. A III. ötéves terv lakásépítési programja szerint a területen 1.500 db lakást kellett elhelyezni, amelyből 1.320 lakás blokkos, F+4 emeletes, 180 db lakás 10 szintes hagyományos épületben terveztek megépíteni. Szomszédsági egységek kialakítása, és azok teljes ellátásának a megoldására törekedett a tervező. A város két forgalmi útja három szomszédsági egység kialakítását eredményezte. A három egység közös metszéspontja természetszerűen jelölte ki a város új központját. Az új városközpont magját jelentő háromszög alakú területet a Torna-patak, a Petőfi utca és a Bajcsy Zsilinszky utca (mai nevén Csingeri utca) határolta. Ettől délre, a Tornapatakon túl oktatási intézmények területe egészítette ki a központot. A részletes rendezési terv tulajdonképpen a régi Ajka területét dolgozta fel. Az ősközség területén, a templomok, az evangélikus papiak és iskolaépület kivételével minden más épület lebontását előirányozta. A terv a régi községszerkezetre, és a meglévő utakra figyelemmel volt. A gyalogos és járműforgalmat csak a központban választotta el. A városközpont mai alapszerkezetét és részben az épületek konfigurációját ez a terv határozta meg (2.16 ábra). Bár egyes épületek funkciói változtak, illetve az egyes funkciókat szolgáló épületek máshová kerültek. A városközpont szerkezeti felosztásának fő elve az igazgatási és az üzleti övezet elválasztása volt, egy közöttük elhelyezett gyalogos sétáló utcával. Tehát e terv jelölte ki a mai Sétáló utca helyét. A Sétáló utcától délre eső területen kereskedelmi övezetet hozott létre - a megvalósult megoldásnak megfelelően egy parkolást szolgáló - belső udvar köré csoportosított épületekből. Az udvar köré egy központi áruházat és egy ABC áruházat, továbbá ellátó és szolgáltató létesítményeket telepített. A tanácsháztól délre került a szálloda, amely a belső udvart nyugat felől zárta le. A Sétáló utcától északra igazgatási övezetet hozott létre. Egy épülettömbbe helyezte el a bíróságot, a rendőrséget, a postát, a pénzintézeteket, stb. Az épülettől északra a Petőfi utcáig egy nagy parkoló felületet alakított ki. A beépítési vonalak a Petőfi utcával és a Lenin utcával párhuzamosak, ebből eredően a Torna-patak felől fogazott kialakítást kapott a beépítés. A városközpont megvalósult épületeinek elhelyezése követte a terv beépítési vonalait. A terv, a városközponttól délre, a Torna-patak és a Fürst Sándor utca, valamint a Rákóczi utca és a Bródy Imre utca közötti területen összpontosította a város középfokú oktatási intézményeit. Korábban itt épült fel a gimnázium épülete is. A mai Bánki Donát szakközépiskola helyén egy 16 tantermes általános iskolát, attól keletre egy szakmunkásképző intézetet helyezett el. A Deák utca és a Rákóczi utca sarkán - a mai rendőrség helyén - épült volna fel egy diákszálló. A Fürst Sándor utcába - a mai Vörösmarty általános iskola helyére - egy négy tantermes technikumot képzelt el. A Deák Ferenc utca, a Rákóczi utca és a Zalka Máté utca által határolt tömbbe öt darab F+10 emeletes épületet tervezett. A tervező a Torna-patak és az Alkotmány utca közötti területen a városközponthoz közelebb F+4 emeletes 40 lakásos sávházakat, a vasútállomáshoz közelebb F+2 emeletes kockaházakat telepített. A vasútállomás mellé, tőle észak148
