Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete zakban, és sorházakban. Az V. számú lakókörzet a vasútállomástól a kórházig, a városközponttól a Babucsáig került kijelölésre, ahol 6.060 főt helyeztek el. A terület beépítését vegyesre tervezték családi házakkal, ikerházakkal és II-IX emeletes épületekkel, a VÁTERV 1965-ben készített részletes rendezési terve alapján. A VI. számú körzet a városközponttól a vasútig, a Gyár utcától az Üveggyárig terjedt, ahol 2.080 fő részére biztosítottak elhelyezést. A terület nagy részét a városközpont foglalta el. A városközpont és a vasútállomás közti terület szanálásával számoltak. Vegyes beépítést terveztek, a meglévő családi házak, és ikerházak mellé a városközpont és a piactér közötti területre 10 emeletes épületekkel. A VII. számú lakókörzet a várutai volt 1.000 fős lakos számmal, családiházas, ikerházas beépítéssel. A VIII. számú lakókörzet négy alkörzetre tagolódott. Alsócsinger, Viktortelep, és az erőmű készenléti lakótelepének fejlesztésével nem számoltak. A terv, a körzetben 1.270 lakost érintett. Az 1.160 lakosú Bódé területére építési tilalom elrendelését indítványozták. A déli iparterületre javasolják az összes ipari létesítmény elhelyezését azzal, hogy az üveggyár a helyén maradhat, mivel a tervek szerint átáll a kevésbé környezetszennyező gáztüzelésre. A 2. számú timföldgyárat a régi gyártól délre eső területre telepítették. A szénosztályozótól délre helyezték el a mangánérc dúsító üzemet, amelynek megvalósítása elmaradt. A közúti közlekedéssel kapcsolatos üzemek (az AKÖV, az autószerviz, és az EPFU) a vásártér helyére kerültek. Az ipari területek nagysága összesen 282,8 ha, ebből a déli iparterület 250 hektárral, az északi (vásártéri) 6,3 hektárral, az üveggyár és téglagyár együttesen 6,8 hektárral részesült. Az új vörösiszapteret a várostól nyugatra, és a vasúttól délre jelölték ki, 255 hektáron. A termőföld védelme érdekében javasolták a zagyterek magasságának növelését 8 m-ről, 15 m-re. A közintézmények közül a regionális (mai szóval kistérségi, illetve járási), és városi szerepkörű közintézmények a városközpontban, az alsó fokú közintézmények a lakókörzetek központjaiba kerültek elhelyezésre. Az 550 ágyas kórház számára 8 hektáros területet biztosítottak a Szőlőhegyen, a Táncsics telep helyén. Kezdett kirajzolódni a városközpont oktatási övezetének a helye a gimnázium környékén. Technikumot, ipari tanuló iskolát, zeneiskolát, kollégiumot terveztek erre a területre. A városi jellegű közintézmények közül a tisztasági fürdőt a Bauxit lakótelepi strand területén, a sportkombinátot 15 ha-on a Sport utca végén helyezték el. Az új központi temető helyéül a vasútállomástól délre fekvő Síkos dombot szemelték ki. Az egyeztetések eredményeként került a mai helyére, az OVIT állomás mellé. A piacot megtartották a Zalka Máté utcában. Lakókörzetenként gondoskodtak bölcsőde, óvoda, általános iskola és kereskedelmi egységek elhelyezéséről. A többszintes lakóterületek tömbjeinek a belsejébe garázsokat helyeztek el. Az általános rendezési terv közlekedési fejezetét Sigray Béla készítette. Az autóbusz pályaudvart a vasútállomással szemben helyezte el, a sok átszálló utasra tekintettel, az átszállás megkönnyítése érdekében. A város észak-déli 146
