Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
1 Az Építésügyi Minisztérium adta a megbízást a terv elkészítésére. A város az 1957-1958-ban készített rendezési tervet 1963-ra területileg is és metodikailag is kinőtte. Az egyszerűsített általános rendezési tervvel szemben a szakmai követelmények kisebbek voltak. Egy dinamikusan fejlődő város fejlesztése viszont sokkal összetettebb, sokkal több szakág együttműködését és összehangolását követelte meg. Az új általános rendezési terv éppen ezeket kívánta szolgálni. A tervezők céljai között szerepelt a város terület-felhasználásának, szerkezeti tagolásának, a főbb létesítményeknek az elhelyezése, Metodikai újdonságnak számított, hogy a városszerkezeti összefüggéseket tisztázó általános rendezési tervvel megalapozottá válnak a részletes rendezési tervek, és házhelyrendezési tervek. A tervvel 1980-ig kívánták meghatározni a város fejlődését. A tervezők a várostest tömörítésére törekedtek. A város lakóterületét a vasúttól északra koncentrálták, az ipari területet, pedig délre egy tömbben helyezték el. A vasúttól délre csak az erőműi, a várutai, az alsócsingeri és a viktortelepi lakóterületeket tartották meg, tervi szinten. A várutai foghíj telkek beépítését nem zárták ki. A bódéi területre viszont építési tilalmat javasoltak elrendelni. A külterületi lakott helyekről (Felsőcsingerből, Armin-aknáról, Jókai Bányától és az Élmunkás telepről) összesen 270 lakásból a belterületbe javasolták a lakókat áttelepíteni. A terv 35 ezer fő számára biztosított területet. A város sohasem érte el a 35 ezres népesség számot, ezért az 1965. évi ART szabta területi kereteit nem kellett később sem jelentős mértékben átlépni. A tervkészítés idején 4.376 lakást számoltak össze. A lakásállományból megtartottak 3.253 db-ot, bontásra ítéltek 853 db-ot, valamint felépíteni terveztek 5.077 db-ot, AIII. ötéves tervben (1965-69) 1.514 lakást, a IV ötéves tervben (1970-74) 2.000 lakást, az V. ötéves tervben (1975-79) 1.820 lakást terveztek felépíteni. A lakások zömét emeletes, többlakásos épületekben helyezték el, de családi ház építés számára is biztosítottak építési területet. A tervezett lakóterület 248,8 hektárról 263, 3 hektárra nőtt. A nettó laksűrűséget a hektáronkénti 64 főről 116 főre emelték. A 30 ezres lakosság elhelyezésére nyolc lakókörzetet határoltak le. Mindegyikre nézve maghatározták az elhelyezhető népességszámot, a beépítési módot, és a közművesítés mértékét. Az I. számú lakókörzetet Tósokberénd alkotta, ahol 5.330 fő volt elhelyezhető családi házakban, ikerházakban, és társasházakban. A lakókörzet területén két alközpont kialakításával számoltak. A Vörös Hadsereg útja déli oldalára kétszintes társasházak építését javasolták. AII. számú lakókörzet a Marton Sándor lakótelep területével egyezett meg, ahol 5.730 főt helyeztek el II-IV emeletes lakóépületekben, teljes közművesítéssel. AIII. számú lakókörzetet a Bauxit lakótelep alkotta, kiterjesztve a bakonygyepesi útig, ahol 6860 fő elhelyezésével számoltak, a Bercsényi közben földszintes, a többi területen II-IV emeletes épületekben, teljes közművesítéssel. A terület északi részére 10 emeletes épületeket terveztek elhelyezni. A területen valóban felépült négy 10 emeletes épület. A IV. számú lakókörzet a Szőlőheggyel volt azonos, ahol 1.050 fő számára biztosítottak helyet, családi házakban, ikerháA városépítés szakaszai 145
