Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete lakótelep alközpontja, és a régi központ területe.98 A város területének felhasználására jelentős, bár megkésett indítványt tettek a tervezők. Lakóterületet a vasúttól északra, iparterületet a vasúttól délre javasoltak kialakítani. A Csikólegelő (Váruta és Ereszvényes dűlők) további beépítését nem szorgalmazták, amivel a városi tanács nem értett egyet. Célként határozták meg a lakó és az ipari terület közötti jó kapcsolat biztosítását. A város északi irányú korlátozott fejlesztésével számoltak, az itt található belvizes terület miatt. Családiházas beépítésre a Szőlőhegyet, többszintes lakásépítésre a lakótelepek beépítetlen részeit, és a tervezett központtól a vasútállomásig terjedő beépített területet jelölték ki. A program a város közintézmény ellátottságát elégtelennek minősítette. A középületek elhelyezése szétszórtan, rendeltetésüknek meg nem felelő épületekben történt, alapterületük elmaradt a szükségeshez képest. A közigazgatás intézményeit egy épületbe, a rendőrséget, és a tűzoltóság külön épületekbe javasolta elhelyezni. A posta, az igazságügy és pénzintézetek részére is helyet biztosítottak. A kórház itt jelent meg először 555 ággyal, helyét a Szőlőhegyen jelölték ki. A program a szétszórt üzemi kultúrházak miatt előirányzott egy új városi szintű művelődési házat. Javaslatot tett a könyvtár megfelelő elhelyezésére. Az oktatási intézmények körében további 725 óvodai férőhelyet, és 95 általános iskolai tanteremet, önálló zeneiskolát irányzott elő. Felsőfokú ipari technikum, és kereskedelmi szakiskola telepítését javasolta. (1966. szeptember 15-ére eldőlt, hogy Ajkán felsőfokú technikum nem fog épülni. Itt egyébként, a villamos-, és a színesfémipar, valamint a bányászat számára képeztek volna szakembereket.) A kereskedelmi létesítmények közül áruházat, vásárcsarnokot, szolgáltatóházat, szállodát terveztek a városközpontban elhelyezni. A zöldterületek eloszlását egyenetlennek találták. Először találkozunk azzal a javaslattal, ami szerint a Korányi utca, a Széles-víz és a bakonygyepesi út által határolt területen városligetet kell kialakítani. Az ötlet Hullám Istvántól, a szénosztályozó vezetőjétől származik.99 Ajkán a tervezett iparfejlesztéshez szükséges víz nem állt rendelkezésre. Az ellátást regionális rendszerről, és víztározók építésével javasolták megoldani. Az elektromos energiát az országos hálózatról, illetve az erőműből biztosították. Ugyancsak az erőmű biztosította az ipar gőzzel, valamint a lakosság távhővel és melegvízzel való ellátását. A távfűtés és melegvíz rendszerének tervezése ekkor már folyamatban volt. A programtervezetről tartott tárgyaláson a helyi párt és tanácsi vezetők felvetették a Jolán telep felszámolását, továbbá Padragkút és Bakonygyepes Ajkához csatolását. A terv programját az Ajka Városi Tanács VB 1965-ben jóváhagyta. 4.2 Ajka város általános rendezési tervét 1965-ben, a fejlesztési program alapján Karai Antal és munkatársai készítették, a Városépítési Tervező Vállalatnál.100 98 Hegedűs Sándor közlése, 2012 99 Hegedűs Sándor közlése, 2012 100 MNL VeML XXXVI. 2 144
