Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai Amíg a fiatalabbak 3,1 %- kai csökkentették részarányukat, addig a legidősebbek 2,1 %-kal növelték. Településrendezés A korszak, a rendezési tervkészítés szempontjából két fázisra bontható. Az első szakasz, az 1965 előtti, folytatta az ötvenes évek gyakorlatát. Készültek ugyan általános rendezési tervek, de ezek inkább összefoglalták az egyes szomszédsági egységek terveit, mintsem alapot adtak volna a részletesebb terveknek. A részletes rendezési terveket felváltották a beépítési tervek. Az 1965-tel kezdődő második szakasz jellemzője, hogy a részletes rendezési terveket az általános rendezési tervre alapozva készítették el. 1 „Ajka városközpont, 1. és 2. szomszédsági egység részletes rendezési tervét” 1960. december elején dokumentálta a Városépítési Tervező Intézet. Készítői Csillag József és Juhász Jenőné voltak.93 Az Építésügyi Minisztérium 1960. február 20-án kiadott megbízása alapján készült a terv. A tervezőt az ÉM 1960. december 12-én kelt levelében jelölte ki a tervezési feladat elvégzésére, amikor már elkészült a terv! A rendezési terv tervezési területének a határát keleten az új bakonygyepesi (a később Tanácsköztársaságról elnevezett) út, délen a Torna-patak, nyugaton a távvezeték hálózat, északon a vízügyi szakvélemény által beépíthetőnek jelzett terület határa, hozzávetőleg a mai Ifjúság utca vonala alkotta. Tervező feladatul kapta az 1. és 2 szomszédsági egység részletes rendezési tervének a 15 éves lakásfejlesztési programhoz való igazítását, valamint a városközpont területével való foglalkozást. A 15 éves lakásfejlesztési program keretében, a tervezési területen 2.180 lakás felépítését tervezték, ezen belül a II. ötéves terv (1961-1965) időszakában 768 lakást, ebből 1965-ben 280 középblokkos építési móddal. A II. ötéves terv során felépülő lakásokat kályhafűtéssel tervezték, mivel a távfűtés megvalósítása ebben a tervidőszakban még nem volt várható. A város- központot eredeti helyén, a korábbi rendezési terveknek megfelelően, a Hősök tere környékén alakították ki. A városközpontban kellett elhelyezni az egész várost kiszolgáló igazgatási, művelődési, oktatási és kereskedelmi létesítményeket. A 15 éves lakásfejlesztési program alapján körülbelül 10-11 ezer fő elhelyezéséről kellett gondoskodni. A lakosságot kiszolgáló közintézmények, és közellátó intézmények kapacitását a tervezett lakosságszám alapján kellett meghatározni. A tervezők egyik célja a rendezési terv elkészítésével az volt, hogy kiváltsák az 1. és 2 szomszédsági egységek területére készült beépítési terveket. Korábban az építkezések mindkét területen beépítési tervek alapján folytak. A tervkészí93 Forrás: MNL OL XXVI-D-8-f 311. A VeML XV. 18.c Tervrajzgyűjtemény Trf 1797 103. doboz. (A szerzői jogi engedélyek hiányában a terv másolata nem közölhető) 137
