Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete tők másik célként a korszerű városrendezési elvek érvényesítését tűzték ki. A korábbi szocreál tömbös keretes beépítési módhoz képest az 1. szomszéd- sági egységre 1956. évben készített beépítési terv paradigmaváltást hozott. A tervben már akkor megjelentek a sávházak, a zárt sarkos, keretes beépítések helyén. Az épületek építészeti megformálása azonban még magán viselte a szocreál nyomait. A valódi stílusváltást a hatvanas évek hozták el, amikor megjelent az új, iparosított blokkos építési mód, és vele együtt a modernizmus stílusa. Az 1961. évi módosítás célja volt továbbá, emelni a lakótelep laksűrűségét. Az F+2 emeletes beépítést - az alközpont körüli épületeknél - az F+3 emeletesre váltották fel. A rendezési terv a tervezett lakóépületek szintszámát a fűtési mód függvényében határozta meg. A távfűtés csak 1965-től volt várható. Az 1. szomszédsági egység területére azonban az 1961-1965 közötti időszakra is terveztek lakásépítést. A lakóépületek szintszámát, ezért itt a kályhafűtésnek megfelelő F+3 emeletszámra korlátozták. A 2. szomszédsági egységben lakásépítés 1965 után volt várható, ezért távfűtést feltételezve alkalmazhatták az F+4 emeletmagasságot. A Kossuth utca és a bakonygyepesi út közti területre földszintes és kétszintes lakóépületeket terveztek iker-illetve sorházas beépítési móddal. Szakmailag nehezen magyarázható az alacsony színtű beépítés választása, éppen szanálásos területen. Pár év múlva felül is bírálták ezt az elképzelést. Néhány helyen részben városképi indokok alapján, részben a csökkentett színvonalú háztartást igénylők kielégítésére F+8 emeletes középmagas házakat terveztek. Felépítésükre az utolsó ütemben került volna sor. A városközpont és környékére összesen 1.317 lakás felépítését irányozták elő.94 A városközpont területén biztosítottak helyet városi szintű ellátás intézményeinek. A rendőrség, a tűzoltóság, a posta, a kultúrház, a mozi épületei, továbbá egy-egy irodaház, üzletház, szálloda, étterem, áruház és bölcsőde felépítésével számoltak. Az 1. szomszédsági egység területére óvodát és bölcsődét, a 2. szomszédsági egység területén általános iskolát, szakmunkásképzőt, óvodát, és bölcsődét, tehát alapfokú intézményeket tervezetek elhelyezni. A templomdombi evangélikus iskola és papiak épületeit lebontásra ítélték. A domb nyugati lábánál biztosítottak helyet az új szakmunkásképző iskola számára. A városi tanács régi épületét lakóházzá javasolták átalakítani. Az új irodaház méretezésénél a járási intézmények igényeit is figyelembe vették. Az 1. szomszédsági egység - még szabad területeinek - beépítését a II. ötéves terv (1961-1965) végére tervezték. A további építési ütemeket a szanálás-mentes területek felől, fokozatosan a város központja felé haladva ütemezték, így a szanálások a 15 éves lakásépítési program végére maradtak. Új út nyitását javasolták a Kossuth utca és a 2. szomszédsági egység között, egy korábbi gyalogút helyén. A Táncsics utca nyomvonalát - a Kossuth utca és a bakonygyepesi út között - megtartották. A terv változatlanul átvette 94 MNL VeML XV. 18.c Tervrajzgyűjtemény Trf 1797 103. doboz) 138
