Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
J. A városépítés szakaszai egyezmény értelmében Ajkán épül fel Európa legnagyobb timföldgyára. Letelepítésükhöz megfelelő mennyiségű lakásra, üzletre, és utakra lesz szükség. Kijelentette, hogy a város falusias jellegű maradt, nincs rendezési terve! Az ülésen résztvevők közül Kossá István közlekedés és postaügyi miniszter kifogásolta, hogy a város szétszórt településekből áll. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter hozzátette, hogy a tárcák egyenkénti kezdeményezései miatt nem tudott egységes város kialakulni. Ennek igazolásaként említette meg, hogy a kultúrotthonok elszórtan épültek, miközben nincs egy központi, amely a városi szintű igényeket kielégítené. Pap János belügyminiszter szerint fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy minden üzem külön lakótelepet és külön kultúrotthont épít. Szabó János építésügyi miniszterhelyettes meglepetést kelthetett a helyi vezetők körében, azzal a kijelentésével, hogy a városnak van rendezési terve, amelyet 1960-ban hagytak jóvá. Perczel Károly, az Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője hozzátette, hogy a városközpont részletes rendezési terve is elkészült. Az 1960-ban elfogadott általános rendezési terv 33 ezer fős várossal számolt. A terv alapján állította, hogy a város képes befogadni az új timföldgyár 2.500 fős növekményét. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy miközben a külső szomszédsági egységek épülnek, a város- központban nem történik semmi. Köböl József az Országos Tervhivatal főosztályvezetője közölte, hogy az új kórház, a szálloda, a víz- és szennyvízcsatorna építésre 10 millió Ft rendelkezésre áll. Nehezményezte, hogy a Torna-patak rendezésére és a távfűtésre elkülönített pénzt a város nem használta fel. Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes megerősítette, hogy a bolthálózat az igényekhez képest elmaradott. Az ülés végén a két végrehajtó bizottság a 333/1963 számú együttes határozatában megállapította, hogy a város általános fejlődése különösen kommunális, egészségügyi és kulturális területen nem tart lépést a városi nagyüzemek fejlődésével. A fejlesztések összehangolására szükségesnek tartották egy Tárcaközi Bizottság létrehozását. Az ülés résztvevői jól látták a problémákat és az okokat is helyesen nevezték meg. Ugyanakkor a város- és iparfejlesztésben érdekelt helyi, megyei és központi szervezetek vezetői nem tudták, hogy a város rendelkezik a városfejlesztés területi koordinációjára hivatott jóváhagyott általános rendezési tervvel. Nem tudták, hogy elkészült, nem tudták, hogy elfogadták és nem tudták azt sem, hogy használni kell. A tárcaközi bizottság, Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese vezetésével 1963. december 20-án megalakult. Az ülésen sorra vették a fejlesztési igényeket, így a lakásépítést, és a különféle (oktatási, egészségügyi és kulturális) közintézmények építésének az igényét. Döntött arról, hogy 1965- ig új általános rendezési tervet kell készíteni. 3. Ajka város fejlesztése szempontjából meghatározó esemény történt 1962. november 15-én, ekkor kötötték meg a magyar-szovjet timföld-alumínium egyezményt. A szerződés alapján Magyarország timföldet szállít a 129
