Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete Szovjetuniónak, és cserében alumíniumot kap vissza. Az egyezmény a timföldgyártási kapacitás jelentős fejlesztésével járt. A meglévő timföldgyár bővítésén kívül új 480 ezer tonna éves kapacitású timföldgyár építése is szükségessé vált. Az új gyár helyét az ОТ a 690/1963. VIII. 30. számú határozatával a régi timföldgyár szomszédságában jelölte ki. A Nehézipari Minisztérium 1964. március 25-én meghatározta a 2. számú timföldgyár beruházási célját. Előírta, hogy meg kell oldani a meglévő timföldgyárral való kapcsolódást, az erőművel való gőz és villamos áram kooperációt. A vízigényt a bauxitbánya mélyműveléséből kiemelt vízével tervezte kielégíteni. Rendelkezett a bauxit beszállításáról, és a timföld elszállításáról. Előírta, hogy foglalkozni kell a városfejlesztési, a közlekedési, és hírközlési, valamint káder utánpótlási kérdésekkel is. A beruházási cél alapján az Alumíniumipari Tervező Intézet 1964 novemberére elkészítette a 2. számú Ajkai Timföldgyár kapcsolódó és járulékos beruházásairól szóló tanulmányát. A munkát Dr. Pintér Tihamér létesítmény főmérnök irányította.70 A munka két fő részből állt, az egyik a 2. számú timföldgyár beruházásával, a másik a beruházásnak a városra kifejtett hatásaival és az ebből eredő városfejlesztési szükségletekkel foglalkozott. Ajka város fejlesztésével foglalkozó fejezet a timföldgyár szemszögéből vizsgálta a fejlesztési szükségleteket. Az új gyár létszámát 1.820 főre kalkulálta, melynek 53 %-át bejárónak becsülte. Az építő és a szerelő létszám elhelyezésére 320 lakás felépítését irányozta elő. Ezen kívül további 730 lakás kellett a gyári dolgozók elhelyezésére. А III. ötéves tervben 425 db, а IV. ötéves terv 305 db lakás építése vált szükségessé a tanácsi lakáskeret terhére. Úgy számoltak, hogy a bejárók aránya a lakásfejlesztések hatására az 53 %-ról 30 %-ra fog csökkenni. A timföldgyári lakótelepen a beruházás kezdetekor 340 lakás volt, 268 fős legényszálló, további 36 fős végleges legényszálló. Az 1. számú timföldgyár bővítése keretében 80 lakás, és 100 fős legényszálló, a 2. számú új timföldgyár építés keretében 320 lakáson túl további 100 fős legényszálló építését vették tervbe. A lakásokhoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, szolgáltatási létesítmények költségeit az ipari keret terhére állították be. Szükségessé vált egy-egy általános iskola, óvoda, bölcsőde, gyógyszertár és körzeti orvosi rendelő felépítése. A bejáró dolgozók létszámának növekedésére tekintettel, foglalkoztak a járműpark fejlesztésével, továbbá új autóbusz pályaudvar építésével. A pályaudvar beruházását 3 millió Ft-ra becsülték, ebből a gyár 400 ezer Ft-ot vállalt. Kitért a tanulmány a hírközlés, a közúthálózat fejlesztésére is. Ekkor született döntés a lőrintei tározó létesítéséről. A tó kettős célt szolgált egyrészt árvíz elleni védelmet, másrészt az ajkai üzemek számára tartalékvíz biztosítását. A város ipari víz igénye a hatvanas évek közepén 2.550 m0 volt óránként. A lőrintei tározóba ezt a bányavíz mennyiséget tervezték 70 Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal tervtára, 231 130
