Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai róluk említést. Egy központosított rendszerben egy ilyen szabály nem hozta önálló döntési helyzetbe a települési tanácsokat. A törvényerejű rendelet szerint rendezési programot a tanács vb készítette el, a tervező szerv közreműködésével, a fejlesztési irányelvek, és a regionális összefüggések alapján. Elkészítéséhez az Országos Tervhivatal bocsátotta rendelkezésre a regionális vizsgálat eredményeit, a távlati (gazdasági) fejlesztési tervet, és a szakmai tervek településre vonatkozó részeit. A programot, jóváhagyás előtt a központi szervekkel egyeztették és a községi tanács vb. előterjesztésére a megyei tanács hagyta jóvá. Az általános rendezési terv feladata és rendeltetése nem változott. A tanács vb. készítette el, a jóváhagyott program alapján, és a megyei tanács végrehajtó bizottsága hagyta jóvá az érdekelt szervekkel történt egyeztetés után. A tervező szervet az Építésügyi Minisztérium jelölte ki. A részletes rendezési terv a község egy-egy összefüggő területének a beépítési módját, közintézmények elhelyezését, stb. határozta meg. A tervet a helyi tanács végrehajtó bizottsága készítette el, melyet szintén a megyei tanács végrehajtó bizottsága hagyott jóvá. A településen belüli fejlesztések koordinációja az 1950-es évek elején megoldatlan volt. Hiányoztak ehhez a település tanácsának a ténylegesen jogosítványai, és személyi állományának felkészültsége is. Feladatává a gazdasági ágak szempontjainak az érvényesítését tették, és nem a település, és a lakosság szempontjainak a képviseletét. A minisztériumok döntöttek mindenről, anélkül, hogy a településeket megkérdezték, vagy értesítették volna. Úgy tűnt, hogy „ebben az időszakban minden városjelle- gű kérdést, beleértve az építészeti koncepciót is a tervezőknek kellett eldönteniük, szemben a korábbi metódussal, amikor a tervező a hatóságtól kapott szabályozási tervben minden városrendezés jellegű kérdésben döntést kapott. ”209 Valóban, úgy tűnt, mintha a tervező mondta volna meg, hogy mit lehet, vagy kell építeni egy településen. Holott a tervező nem volt döntési pozícióban, szerepe a transzmisszióra korlátozódott. A központi akaratot közvetítette az általa készített terveken keresztül. A beruházások lebonyolításának rendszere csak több év hibás gyakorlata után alakult ki. A beruházások előkészítésének három szakasza intézményesült: a tervezés, a jóváhagyás, és a hatósági engedélyezés. Az építési műszaki dokumentációk tartalmát szovjet mintára határozták meg. Tervrajzokból, terviratokból és tervmellékletekből álltak. Az 10.550/1951 ОТ számú rendeletben intézkedtek a beruházás megkezdéséhez szükséges tervfajtákról. A tervfajták közé a jóváhagyott tervfeladatok, a jóváhagyott műszaki tervek, a kiárazott részletes költségvetések és az organizációs tervek, valamint a kiviteli tervek tartoztak. 1952-re a műszaki tervezés három üteme alakult ki: az első ütemet a beruházási cél, a másodikat a műszaki 209 Valentiny, 1973. 27 125
