Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete terv, a harmadikat a kiviteli tervek alkották.210 Tisztázták a tervek elfogadásának a rendjét is. A tervfeladatot az ОТ elnökletével működő bizottság hagyta jóvá. A jóváhagyás után kezdhette meg a tervező a műszaki terv és költségvetés elkészítését. A műszaki tervet a beruházás irányító hatósága fogadta el. Ezután készülhetett el a kiviteli terv.211 A sok negatív tapasztalat után a Gazdasági Bizottság 5/1953 (VI. 25.) határozatában előírta, hogy engedély és programjóváhagyás előtt a beruházás nem indulhat meg. Az intézkedés már önmagában jelezte, hogy beruházások indultak meg műszaki tervek és hatósági engedélyek nélkül.212 A beruházási igény többszörösen haladta meg a kivitelezői kapacitást, a tervező intézetek képtelennek bizonyultak a pontos és teljes tervszolgáltatásra.213 Hatalmas volumenű beruházások zajlottak az országban, amelynek fedezetét a nagyarányú redisztribucióval sem tudták előteremteni. Ajkán is szinte mindenütt építkeztek, miközben a beruházások számtalan feltétele hiányzott. Megtörtént, hogy a dolgozók a személyszállító eszközök hiánya miatt nem tudtak megjelenni munkahelyükön, aztán mikor megjelentek, mégsem tudtak dolgozni, mert elfogyott az építőanyag.214 A beruházásokban mutatkozó lemaradásokat a központi szervek is érzékelték. A Belügyminisztérium 1951 tavaszán levelet küldött a megyei tanácsoknak a lemaradások felszámolása céljából. A lemaradások okát abban látták, hogy a felső szervek nem vonták be az alsóbb fokú államigazgatási szerveket az ellenőrzésbe. Elrendelték a havonkénti jelentéstételt a beruházások helyzetéről, mintha ezzel szervezetlenségeket, az építőanyag és a munkaerő hiányát pótolni lehetett volna. A lemaradás megszüntetését rendészeti kérdésként kezelték. A Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága II. Terv és Statisztikai Osztálya Ajkán is tájékozódott a beruházások állásáról. Az osztály, a Belügyminisztériumba 1951. június 9-én elküldött jelentésében leírta, hogy a VÍZMŰ által végzett beruházásról a helyi tanács semmit sem tud, holott a község vízellátásáról volt szó! A település területén folyó bevíz- mentesítési munkákról sem tudott a helyi tanács.215 Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a település területén összehangolás nélkül folytak a munkák. A település tanácsát az egyes ágazatok semmiről sem tájékoztatták. így eleve képtelen volt megfelelni bármilyen összehangolási feladatnak. 210 Ráfi Oszkó, 1990. 47-49 211 Réfi Oszkó, 1990. 51 212 Réfi Oszkó, 1990. 8 213 Réfi Oszkó, 1990. 48 214 Lásd: Béke tér rendezését 1956-ban, Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal tervtára 215 Lásd: MNL VeML XXIII.6.1. Iratok 1 .doboz 126
