Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete 7. A pénzintézetek is megjelentek az ötvenes években Ajkán. 1957-ben az OTP, majd 1958-ban az MNB nyitott fiókot az Eötvös utcában.203 A postahivatal a Táncsics utcából a volt katolikus iskola épületébe költözött 1959-ben. Az 1900-ban épített épületet 1979-ben az új postaépült birtokba vétele után lebontották. A várossá nyilvánítás időszakában megkezdődött Ajka üzlethálózatának a fejlesztése is. Az új üzletek a Marton Sándor-lakótelep lakóépületeinek a földszintjén kaptak helyet. A jogi és az intézményi környezet A településfejlesztés és - rendezés kereteit a jogszabályok jelölik ki. Meghatározzák a feladatokat, azok elvégzésének a módját, valamint kijelölik a feladat ellátásban illetékes szervezeteket. A mondanivaló szempontjából a jogalkotásnak két területe emelhető ki, az egyik az államigazgatási szervek feladat- és hatáskörét, a másik a rendezési tevékenységet érinti. Az 1949. évi új alkotmány a hatalom egységének az elvére építette fel az állam szervezetrendszerét. Az 1950. évi első tanácstörvény célrendszerében szerepel, hogy az új államszervezet célja közelebb vinni az ügyintézést a dolgozó tömegekhez. Ennek azonban ellent mond, hogy a törvény ugyanakkor megszüntette a települések önkormányzatiságát. A tanácsok feladatává tették többek között, a tervszerűség biztosítását az állami élet minden vonatkozásában, valamint a helyi gazdasági terv és költségvetés jóváhagyását. Eszközöket azonban nem adtak a feladatok ellátásához. A törvény definiálta a tanácsi szféra különböző szintjeit, így a megyei tanácsi, a járási tanácsi, a városi tanácsi, és a községi tanácsi szinteket. A járás fennhatósága alá rendeltek minden várost és községet. A helyi tanács végrehajtó bizottsága felelősséggel tartozott a helyi tanácsnak és a felettes végrehajtó bizottságnak. Annak ellenére, hogy különböző tanácsi szinteket hoztak létre, az egyes szintek eltérő feladatait nem definiálták. A „ tanácsok gyakorlatilag a központi szakigazgatási szervek végrehajtó részlegeivé válnak". A „minisztériumok hozzájárulása nélkül semmit sem tehettek."204 A központi szervek az aprólékos feladat- és keretlebontás módszerét alkalmazták. Az 1951. évi 1. számú törvényerejű rendelet szabályozta a város- és községrendezést. Rendezési tervet a községek szocialista fejlődésének előmozdítására, és a népgazdasági beruházások tervszerű elhelyezésének biztosítására kellett elkészíteni. Ajkára 1965-ig csupán egy-két olyan rendezési tervvel készült, amely ipartelepítéssel foglalkozott. Előírták, hogy a községek területét felhasználni, ott műszaki létesítményt elhelyezni csak a rendezési tervben meghatározott módon lehet. A város- és községrendezési terv tervezési 203 Tilhof, 2009. 230-242 204 Bélley, 1984. 236-237 122
