Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai programból, és műszaki tervekből állt. A tervezési programokban a helyi szempontok nem jelentek meg, a népgazdasági terv végrehajtását szolgálták. A törvényerejű rendelet előírta, hogy a városokat és a községeket a város- és községrendezés szempontjából osztályokba kell sorolni. Az I. osztályú város és község a népgazdaság szempontjából nagyjelentőségűek, a II. osztályúak jelentősek, a III. osztályúak egyebek. A települések osztályba sorolását a Népgazdasági Tanács végezte el. A 166/8/1951 NT számú határozat melléklete sorolta fel az egyes osztályokba tartozó településeket. Veszprém megyében I. osztályba Ajka, Keszthely, Pápa, Várpalota, Veszprém, és Zirc települések kerültek. A rangsorolás célja a beruházási források koncentrálása volt. Csak az első osztályba sorolt településekbe jutott az I. ötéves terv beruházásaiból. A rendezési terveket tervezési program alapján kellett elkészíteni. A tervezési program vizsgálatok alapján készült. Az Országos Tervhivatal állapította meg a települést érintő fejlesztési feladatokat. A község tervezési programját (távlati fejlesztési tervét) a Területrendezési Intézet készítette el. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az elkészített tervezési programot megtárgyalta, és jóváhagyásra az Országos Tervhivatal elé terjesztette, amelyet a Népgazdasági Tanács, illetve a Minisztertanács hagyott jóvá. Az Országos Tervhivatal elnöke rendelte el az általános rendezési terv elkészítését. A tervezést az ÉM által kijelölt tervezőiroda végezte el. Az elkészült tervet a megyei tanács egyeztetette, és a minisztertanács jóváhagyta. A részletes rendezési tervet annak a beruházásnak a tervezése kapcsán kellett elkészíteni, amelynek telepítése szükségessé tette a terv kidolgozását. Ez esetben is az ÉM jelölte ki a tervezőt, de a megyei tanács végrehajtó bizottsága hagyta jóvá a tervet. Látható, az eljárás során a települési érdekek és törekvések megjelenésének nem biztosították az intézményes kereteit. A Területrendezési Intézet Területrendezési Főosztálya 1951. december 21-én dokumentálta a „Területrendezés általános és elvi kérdései" címet viselő munkáját205, amely az országos területrendezési terv volt. A tanulmány értékelte a területfejlesztés és a településrendezés korabeli helyzetét, és kísérletet tett a problémák orvoslására. A gondok között sorolta fel a statisztikai felmérések, a szakkáderek, az ipar és a városfejlesztés közötti összhang hiányát, hogy a tanácsok nem gazdáik saját területüknek, hogy a területrendezés módszertanilag kidolgozatlan, a feladatok elhatárolása tisztázatlan. A tanulmány készítői összefoglalták a településrendezési munka addigi tapasztalatait. Megállapították, hogy a meglévő lakások egészségtelenek, az utak települési átkelési szakaszai megoldatlanok, a vasútvonalak elhelyezkedése rossz, a közművek kiépítetlenek, a területgazdálkodás átgondolatlan (a központokban kicsi a laksűrűség), hiányoznak a közintézmények és a véderdők, a belterületeket ipari üzemek terhelik. Az anyag 33. kötete az 205 MNL OL XXVI - A -1 17. doboz 11. kötet 123
