Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
Bevezetés
Mottó: „Az új város létrehozó erői a bánya, a gyár és a vasút" (Mumford, 1985. 414) BEVEZETÉS Ajka város építéstörténetével foglalkozó könyv elkészítéséhez több irányból kaptam ösztönzést. Az első biztatás Hegedűs Sándortól jött, aki az 1960-as és az 1970-es években a városfejlesztés egyik meghatározó személyisége volt Ajkán. További ösztönzéseket kaptam ajkai helytörténészektől. A késztetések hatására született meg bennem az elhatározás, hogy elkezdjek a város építéstörténetével foglalkozni. Többen, mikor megtudták, hogy mire szántam el magam, megkérdezték, mi szép van ebben a városban, hogy hajlandó vagyok vele foglalkozni. Ipari város, szocialista város, sok házgyári épülettel. Igen, ez mind igaz, de mégis - és ezt nem röghöz kötött ajkai polgárként mondom - van szépség ebben a városban, bár értékei mellett vannak kevésbé sikerült részei is. Egyik célom éppen az, hogy segítsek felfedezni a szépségeket, rámutatva a hiányosságokra is, de ez már átvezet a célrendszerhez. A tér szerkezetének alakulása mögött társadalmi-gazdasági folyamatok zajlanak, hogy megértsük a város térszerkezetét, a társadalmi és gazdasági folyamatokat is meg kell ismernünk. A munkám eredeti célja a nyolc falut várossá formáló társadalmi-gazdasági és műszaki-fizikai folyamatok feltárása volt. A folyamatok teljes körének a bemutatására, a döntéshozatali folyamatoknak, és a döntéshozók motivációinak feltárására nem vállalkozhattam, meghaladja erőmet. A várostörténet és az ipartörténet témájában számos kiváló munka jelent meg Ajkáról. Nem kívánok, és nem is tudnák versenyre kelni velük. Igyekeztem a várost létrehozó erők és folyamatok közül azokat megragadni, amelyek a város szerkezetének és építészeti arculatának formálódásában szerepet játszottak. A munka részben a városépítés történetéről, és részben a városépítés eredményének elemzéséről szól. Leíró és elemző egyszerre. Egyik törekvésem - mint említettem - a városépítés által létrejött értékek és hiányok bemutatása. Másik törekvésem az iparfejlesztés és a városfejlesztés viszonyának a felderítése. Vajon a városban zajló - az iparfejlesztés által gerjesztett - urbanizációs folyamatoknak a kezelése megfelelő módon történt-e? Az iparfejlesztéshez képest a városfejlesztés, ezen belül a lakásépítés, a lakásépítéshez képest az út- és közműépítés és valamennyihez képest az ellátó intézmények építése megfelelő ütemben ment-e végbe? Másként fogalmazva, a városfejlesztés az iparfejlesztéshez, a városrendezés a városfejlesztéshez képest inkább követő jellegű volt-e? 11
