Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
Bevezetés
A bevezetést követő első fejezet a városépítés alapjairól szól. A fejezet célja néhány városépítési alapfogalom tisztázása a mondanivaló szempontjából, továbbá a városképző és -alakító erőknek, valamint azoknak a 20. századi városépítészeti törekvéseknek a bemutatása, amelyek elvezettek a modern városépítésre jellemző lakótelephez. Az ajkai városépítésről ösz- szegyűlt anyag három metszetét dolgoztam fel. Az első a kronológiai metszet, amelyben a történetiségen, az időbeliségen volt a hangsúly. A második a tematikus metszet, amelyben a város alakulásának az egyes tényezőit (a fejlesztést, a rendezést, az infrastruktúrát, az alapellátást, stb.) vettem szemügyre. A harmadik metszetben a történeti folyamatok eredményét, a belváros (a lakótelepek és a városközpont) állapotát mutattam be. A feldolgozás során természetesen nem váltak el ennyire élesen az egyes metszetek. A kronológiai rész a tematikai és a területi szempontok szerint tagolódott, ám ez utóbbi két dimenzió a kronológia alá rendelődött. Az egyes időszakokban jelentkező építési feladatok jellege és volumene, ezáltal váltak érzékelhetővé. A tematikai dimenziót a statisztikai adatok elemzésével mutattam be. így vált láthatóvá, hogy a város növekedése - a városépítés kiválasztott tényezői által - miként alakult, honnan, milyen lépcsőkkel, hová jutott el. Az egyes metszetek között óhatatlanul keletkezhetnek átfedések. Az egyes metszetek érthetősége azonban nyerhet ez által. A város egésze városépítés-történetének a megírására nem vállalkozhattam. Háromféle korlátozásra kényszerültem, kronológiaira, tematikaira és területire. A várostörténet kronológiai korlátozása azt jelenti, hogy csupán a várossá válás fogantatásának évétől, 1940-től a rendszerváltásig követem nyomon a történéseket. Az 1940. év kitüntetett év, mivel akkor születtek meg azok az iparfejlesztési döntések és megállapodások, amelyek megteremtették a település várossá válásának gazdasági alapjait, és amelyek dinamizáló elemeket vittek bele a településfejlesztésbe. A szénbányászat elindulása, az 1865 után kialakult gazdasági alapok nem voltak elég erősek, ahhoz, hogy várost hozzanak létre. 75 évre volt szükség ahhoz, hogy egymásra találjanak azok a városképző tényezők, amelyek elindították a települést a várossá válás útján. Az 1940 és 1990 közötti félévszázados időszak alatt jött létre a város. Természetesen ez az időbeli korlát nem jelenti, hogy ne vessek pillantást a megelőző időszak legfontosabb történéseire. A rendszerváltozás utáni időszak még túl friss, és a város szerkezetében alapvető változásokat sem hozott. A városfejlesztés metódusa viszont alapvetően megváltozott. A tematikai korlát azt jelentette, hogy a városépítési folyamatok csupán a különféle rendezési és műszaki tervekre támaszkodó vizslatását végeztem el. A műszaki tervezésre való koncentrálás miatt érhet az a vád, hogy a folyamatok bemutatása csonka maradt. Valóban, de talán menti ennek a megoldásnak a választását, hogy egyrészt a rengeteg irattári anyag (például 12
