Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - Bevezetés
I. Bevezető tanulmányok könyvtárigazgatónak, hogy a dokumentumokra felhívta a figyelmünket és közlését engedélyezte számunkra. Botond Istvánnak, Orendy Norbertnek és Pintér Józsefnek a Budapesti Népbíróságon tárgyalt büntetőperes iratai jelenleg Budapest Főváros Levéltárában találhatók meg. Kutatásunk támogatásáért dr. Kenyeres István főigazgatónak és dr. Sarusi-Kiss Béla főosztályvezetőnek mondunk köszönetét. A népellenes bűntettel vádolt Pintér József Fejér vármegyei nyilas főispán és társai, valamint Pál Ferenc, Botond István és Kemenesi Imre és társainak peranyagát az állambiztonsági szervek eredeti helyükről kiemelték és а „V” jelű, ún. vizsgálati dossziékban helyezték el. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött iratok digitalizálását és a peranyagok közlésében nyújtott segítségét dr. Gyarmati György főigazgatónak, dr. Cseh Gergő Bendegúz levéltári főosztályvezetőnek és Orgoványi Istvánnak, a kutatást előkészítő osztály vezetőjének köszönjük. Székesfehérvár német megszállás alatti helyzetének árnyalt feltárásában nyújtott önzetlen segítségét dr. Czetz Balázs az MNL Fejér Megyei Levéltár igazgatójának köszönjük. A levéltári források feltárásában, a forráskiadás szakmai módszertanában, a szerkesztési és szöveggondozási munkában Márkusné Vörös Hajnalka, a kötet nyomdai előkészítésében az MNL Veszprém Megyei Levéltárának munkatársai segítettek. Köszönjük Várpalota Város pártfogását, Talabér Márta polgármester-asszony és Sándor Tamás aljegyző bátorítását és Civil Alap 2014. anyagi támogatását a források feltárásához és a kötet megjelentetéséhez. A könyv nagyobbik része forráskiadvány. A közzétett mintegy száz forrás, a levéltári dokumentumok, a korabeli újságok e témára vonatkozó cikkeinek feltárása, és a még élő szemtanúkkal folytatott interjúk árnyaltan mutatják be a székesfehérvári és várpalotai cigányok elhurcolásának és kivégzésének történetét, amely egyben módszertanilag is segítségére lehet a cigány holokauszt kutatásának. Olyan forrásválogatás közzététele volt a célunk, amely a rendelkezésre álló keretek között átfogó és árnyalt képet ad a korról: a korabeli légkörről, a nyilas hatalomátvétel utáni állapotokról, a legfontosabb eseményekről, a gyilkosságok történéseiről, valamint a bírósági felelősségre vonások egyoldalúságáról és a későbbi emlékállítás nehézségeiről. Lényegesnek tartottuk a társadalmi csoportok életének, az egyének és a közösségek sorsának emberközeli bemutatását is. Munkánkban következetesen a „cigány” kifejezést használtuk, a ma inkább elfogadott és gyakrabban használt „roma” megnevezés helyett. Bár a Várpalotán kivégzett áldozatok (legalábbis többségük bizonyosan) valóban a romani nyelvet beszélő oláh cigányok csoportjába tartozott, a forrásokban egységesen elő8
