Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - Cigány sors és cigány élet Magyarországon
I. Bevezető tanulmányok forduló, és a korabeli szóhasználatban általánosan használt „cigány” kifejezés használata mellett döntöttünk. A közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság többsége előítéletes a cigányokkal szemben, és ez befolyásolja azt is, ahogyan a roma holokauszthoz viszonyul. Reméljük, hogy a forráskiadvány egyszerre lehet hiteles forrás, pontos kordokumentum és oktatási segédanyag a téma iránt érdeklődők számára! Cigány sors és cigány élet Magyarországon Cigány sors Magyarországon A cigányokat már Európába való megérkezésük első pillanatától kezdve gyanakvással vegyes félelemmel fogadták. Az előítéleteket elsősorban az idegentől, ismeretlentől való félelem okozta. Már külső megjelenésük (bőrük sötétebb színe, öltözködésük) is szokatlan volt, vándorló életmódjuk, zárt közösségeik pedig csak fokozták a lakosság veszélyérzetét és ellenérzését. Már a legkorábbi időktől kezdve súlyos törvényeket hoztak ellenük, gyakran kíméletlen üldöztetésben volt részük.5 Magyarországon sem volt ez másképp. (Mária Terézia például még azt is megtiltotta, hogy cigánynak nevezzék magukat és saját nyelvüket használják.) Néhány korai elszórt adat és József főherceg humánus kísérlete csupán néhány a ritka példák közül befogadásukra.6 Üldözésük - egyik vármegyéből a másikba, és tovább, országokon keresztül 5 FRASER (2000) 128-165. „1417-ben Németföldön megszületett az első cigányellenes törvény is, amelyet további negyvennyolc követett ugyanabban az országban három évszázad alatt. [...] 1721-ben [...] VI. Károly császár megparancsolta, hogy irtsák ki mindenütt birodalmában a romanikat. 1740-ben elrendelték, hogy a Csehország területére lépőket öljék meg, 1782-ben pedig emberevés koholt vádja alapján mintegy kétszáz romanit megkínoztak és kivégeztek. [...] Angliában és Finnországban romaninak születni is törvénybe ütköző cselekedet volt - más szóval, őseink már a puszta létükkel is megszegték a törvényt. ” „A romanik üldözése szinte abban a pillanatban megkezdődött, amint beléptek a németajkú területekre, mivel jövevényekként tudtukon kívül megsértették azokat a Hanza-törvényeket, amelyek büntetendő vétségként határozták meg azt, ha valakinek nincs állandó lakása vagy munkahelye, és nem szerepel az adófizetők nyilvántartásában. [...] Romanit megölni nem minősült bűntettnek, és néha ’cigányvadászatokat’ rendeztek, amelyek során a romanikat úgy hajtották és öldösték, mint a vadállatokat. Gyakran egész erdőket gyújtottak fel, hogy kikergessék az esetleg ott rejtőzködő romanikat.'" HANCOCK (2004) 54-55. A mai Románia területén, Moldvában csak 1855-ben, Havasalföldön 1856-ban törölték el a rabszolgaságot, amely ugyan nem kizárólag, de többségében a cigányokat érintette, és büntetlenül lehetővé tette akár megölésüket is. HANCOCK (2004) 37M6., ROSTÁS-FARKAS (2001) 124-133. 6 HEGEDŰS (2000) 4-39. 9
