Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - A forrásközlés szempontjai
I. Bevezető tanulmányok A második és harmadik szakasz a székesfehérvári és várpalotai nyilasok tevékenységét mutatja be az áldozatok és a nyilas vezetők tanúvallomásai és visszaemlékezései segítségével. A székesfehérvári közállapotokról, a nyilas megyevezetők intézkedéseiről, a zsidó munkaszolgálatosokkal és a helyi cigánylakossággal kapcsolatos eljárásokról a Székesfehérvári Népügyészség nyomozati anyagából és a Székesfehérvári Népbíróság 1946. október 25-29. között lezajlott népbírósági tárgyalásán elhangzott tanúvallomásokból válogattunk. A várpalotai nyilasok szervezetéről az 1945-ben Várpalotán felvett kihallgatási jegyzőkönyvekből nyerhet képet az olvasó. A források negyedik csoportját a Nemzeti Számonkérő Különítmény péti csoportjának működésére vonatkozó tanúvallomások alkotják. A szervezet felépítéséről Orendy Norbert parancsnok vall bírósági perében. Az internáltak helyzetét Shvoy Kálmán tábornok és Shvoy Lajos megyéspüspök vallomásai világítják meg. A szervezet működését árnyalják a helyi, pétfürdői lakosok és csendőrök kihallgatási jegyzőkönyvei. A források következő két (ötödik és hatodik) csoportja talán a legdrámaiabb rész: rendőrségi, ügyészségi, bírósági iratokban fejtik fel a székesfehérvári cigányok összegyűjtésének körülményeit és a várpalotai gyilkosságok részleteit. Durva vonásokkal, nyers színekkel felvázolt kép tárul elénk a cigánytelepen történetekről és a nyilasok, csendőrök tetteiről. Mindezzel együtt ezek rendkívül adatgazdag források - logikai feladvány és történészi feladat megállapítani igazmondásuk fokát. A következő (hetedik) szakaszban a bűnösök utáni nyomozásról, elfogásuk körülményeiről olvashatunk. Ezek a források sok apró részletet árulnak el a nyilasok életkörülményeiről, vélekedéséről, még indulatairól is. Személyleírásukból képet formálhatunk habitusukról, személyiségükről. A nyolcadik szakaszban a helyi újságok híradásai alapján alkothatunk képet a népbírósági perek cigánygyilkosságokat tárgyaló eseményeiről. Különösen a székesfehérvári népújságok tájékoztatták olvasóikat a tárgyaláson történtekről, színes képet rajzolva a tárgyalóterem hangulatáról, a tanúk és a vádlottak lelki- állapotáról, a bírósági tárgyalások hangulatáról. Kritikával olvasva jól kiegészítik ezek a beszámolók a tárgyalási jegyzőkönyvek szikár adatait. Ezután a számonkérés végső pontja, a bűnösök vádiratai és ítéletei olvashatók, köztük jegyzőkönyv Pintér József halálos ítéletének végrehajtásáról. Az egykorú történeti források körét (tizedikként) interjúk, visszaemlékezések, emlékiratszerű szövegek részletei képezik. Az elmúlt években készült beszélgetések és a korabeli visszatekintések egyszerre jelentenek forrást a megidézett kornak és képeznek hidat a történetiség adatszerűségéből az érzelmek nem kevésbé kifejező világába. 50
