Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - A várpalotai cigánygyilkosságok
L Bevezető tanulmányok 1945. március 20-án Orendy elrendelte az NSZK alosztályainak német területekre történő áttelepülését. A szervezet utolsó egységei március 29-én hagyták el az országot. Május 4-én az ausztriai Tattendorfnál az amerikaiak fogságba ejtették Orendy-t és egységeit.266 267 Orendy-t hazahozták Magyarországra, a Budapesti Népbiróság halálra ítélte és 1946. június 18-án kivégezték. A VÁRPALOTAI CIGÁNYGYILKOSSÁGOK Kutatásunk megkezdésekor az volt a szándékunk, hogy megpróbáljuk minél pontosabban feltárni a 118 székesfehérvári és várpalotai cigány kivégzésének történetét, és amennyiben ez lehetséges, pontosítani a Grábler-tónál fekvő tömegsír helyét. Forrásfeltárásaink közben azonban újabb és újabb adatok kerültek elő, amelyek nemhogy egyszerűbbé, inkább bonyolultabbá tették a körülmények felderítését. Mindenesetre eloszlattak több tévhitet, és sok tekintetben pontosabbá tették a tömeggyilkossággal kapcsolatos ismereteinket. Bár a kivégzett cigányok számát pontosan nem tudtuk megállapítani, de ami ennél fontosabb, az áldozatok egy részét sikerült azonosítanunk, annak ellenére, hogy az áldozatok anyakönyvezése (rendhagyó módon) elmaradt. Nevüket a függelékben közöljük. Ugyancsak azonosítani tudtuk (egy kivétellel) a kivégzést végrehajtó személyek nevét. A fellelt források alapján pontosítani lehetett a kivégzés időpontját és helyszínét, és nagy vagy valószínűséggel az áldozatok nyugvóhelyét. Az időpont meghatározásában perdöntő jelentőségű források voltak Kerekes Lajos, székesfehérvári polgármester tanúvallomásai és visszaemlékezése.268 Kerekest 1945. január 31-én internálták. Előbb Várpalotán tartották fogva, majd a péti csendőr laktanyába vitték át, az NSZK felügyelete alá, visszaemlékezése szerint február 12-én269 Péti fogva tartása idején hallotta Botond István csendőrváros január 22-i visszafoglalása kapcsán Beregffy Károly honvédelmi miniszter és Ney Károly SS-parancsnok között kialakult vitával kapcsolatban. MNL FML XV. 42. Kéziratok, 399. 266 KARSAI L. (1992), 128, 132. Karsai számos példát hoz erre a következő oldalakon: 132-135. 267 KOVÁCS Z. A. (2009), 140-141. 268 Tanúvallomása BFL XXV 2b 86840/1949. 15-16. 269 Azt is el kell ismernünk, hogy Kerekes Lajos emlékezete sem egészen pontos. Egyik vallomásában úgy említi, hogy január 26-án tartóztatták le, de ugyanazon a napon látta még Székes- fehérváron dr. Koch László kivégzését. Pintér József vallomása szerint azonban ő csak január 30-án kapta meg az elfogatási parancsot, Koch Lászlót pedig január 31-én végezték ki. Kerekest tehát valójában január 31-én tartóztatták le, és ha éjszaka is, de tkp. már február 1-én szállították Várpalotára, ahol Vörös Kálmán csendőmyomozó őrizete alatt volt, tanúvallomása szerint kb. egy hétig, s csak utána vitték át Pétre. Kerekes Lajos visszaemlékezései 1969-es keltezésűek. 44
