Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - A várpalotai cigánygyilkosságok
I. Bevezető tanulmányok százados Kozma István csendőrzászlósnak adott parancsát: „állítson össze egy kivégző különítményt, azzal be kell menni Székesfehérvárra és a cigánytelepet fel kell gyújtani, a cigányokat pedig fel kell boncolni.”11" Mivel Kerekes Lajost február 16-án reggel már tovább szállították Veszprémbe,270 271 úgy Botondnak a cigányok kivégzésére adott parancsa február 12-16 között hangozhatott el.272 Újabb támpontot ad a kivégzés időpontjának meghatározásához az egyik szemtanú, a várpalotai Makó Márkus bányász, aki 1946. szeptember 9-i tanúvallomásában így idézi fel a történteket: „1945. ha jól emlékszem, február 13. vagy 14-én otthon voltam, és hallottam, hogy a községben kivégeztek öt cigányt. Mikor kíváncsiságból elindultam, hogy megnézzem, útközben hallottam, hogy az akácosban most végzik ki a többi cigányt. Mikor odaértem ...”273 Kerekes Lajos február 12-i Pétre vitelének dátuma teljesen egybeesik a Makó Márkus által megadott február 13. vagy 14-i időponttal. A két időpont egyezése alapján szinte teljes bizonyossággal megállapítható a cigányok kivégzésének időpontja. Botond parancsa legvalószínűbben február 12-én hangozhatott el, csendőrei pedig még aznap, vagy másnap reggel ki is mehettek a székesfehérvári cigánytelepre. Kemenesi Imre vallomása szerint délelőtt hozták a cigányokat Várpalotára, és a következő nap délutánján és estéjén végezték ki őket.274 Vagyis február 14-én.275 A kivégzés helyszínét is sikerült pontositanunk. A cigányokat ugyan a Grábler- tó melletti akácosba vitték, de kivégzésük nem az erdőben, hanem az akkor még mélyen fekvő kis tó közelében, a tó közepén ma látható kis sziget mellett történt. Makó Márkus, az egyik szemtanú elmondja: „Láttam, hogy az ott lévő nyitott bányához Fekete tiszthelyettes kiáltására turnusokban az akácosból kísérték ki helybeli valamint idegen tábori csendőrök a cigányokat,”276 Vanyó József 270 ÁBTL 3.1,9.-V-128404/a, 200. 271 Majd onnan Zircen át, kijelölt intemálási helyére, Szombathelyre. 272 Talán meglepő lehet, hogy sem az ugyanabban az időben (február 8-14 között) és ugyanott (a péti csendőr laktanyában) fogva tartott Shvoy Lajos és Shvoy Kálmán nem említik ezt sem tanúvallomásaikban, sem visszaemlékezéseikben, ill. naplójukban. Itt hozzá kell tennünk, hogy Shvoy-ékat Pintér népbírósági perében saját internálásukról, illetve Botond ügyében a Péten az NSZK által kivégzett Benke Ferenc halálának körülményeiről kérdezték. Az, hogy visszaemlékezéseik, ill. naplójuk egyáltalán nem említi a cigányok kivégzését, arra utalhat, bár nem bizonyítja, hogy mindez Pétre való megérkezésük előtt történt. Esetleg valamilyen más okból nem emlékeztek meg róla. 273 ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 149. 274 ÁBTL 3.1.9-V-128404/a) 145—145/1. 275 Figyelemre méltó, hogy a Várpalotán 2006-ban állított kopjafán 1944. február 14. szerepel. Bár az 1944-es évszám téves, a hónap nap meghatározása igaznak bizonyult, mert valóban február 14-én történhetett a kivégzés. 276 ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 149—150. 45
