Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - A Nemzeti Számonkérő Szervezet (NSZK)
L Bevezető tanulmányok Az imént említett rendeletet január 17-én kiegészítették a cigányokkal szembeni szigorú eljárás kilátásba helyezésével. Mivel a cigányok véleményük szerint mindig is veszélyeztették a közbiztonságot, ezért Hajnácskőy260 alezredes a fosztogatások elkerülése (megelőzése) érdekében elrendelte a kóbor cigányok razziák keretében történő összegyűjtését és internálását, akár felkoncolásukat is.261 Vájná Gábor egyik beszédében beszámolt arról, hogy „Székesfehérvárra tényleg visszajöttek a zsidók az oroszokkal. Ezek katonaszökevények voltak és elkezdtek bolsevista propagandát csinálni. Ezeket a hadijog alapján felkoncoltattam. Ugyanígy felkoncoltattam még 5 nőt, akik felhajtói voltak a megbecstelenítést végző szovjet katonáknak. Ugyanígy bejelentem 40 muszkavezető cigánynak a kivégeztetését, akik szintén bírói eljárás nélkül intézteitek el a helyszínen.”262 Orendy Norbert utasítására az NSZK péti csoportja 1945 februárjában Székes- fehérváron is összegyűjtötte, és onnan elszállította a cigányokat, majd felégette lakhelyüket. Néhány nappal később a belügyminiszteri rendelet által előírt internálás263 helyett Várpalota mellett ki is végezték őket. A nyilas vezetés ekkor már Magyarország nyugati szélére költözött. Vájná Gábor belügyminiszter Szombathelyről irányította a még magyar és német fennhatóság alatt lévő, egyre kisebbre zsugorodó területeket. 1944. december 24-én, amikor az első szovjet csapatok behatoltak Budapestre, Orendy Norbert és a NSZK parancsnoksága Sárvárra települt át.264 1944. február végén a nyilas államgépezet már a felbomlás jeleit mutatta.265 A rendeleteket ugyan kiadták, de a helyi hatóságok azokat már csak vonakodva, vagy különböző indokokra hivatkozva egyáltalán nem hajtották végre.266 260 Hajnácskőy László (1895-1947) csendőr ezredes. A nyilas uralom idején a Belügyminisztérium VII. Közbiztonsági osztályának vezetője. A népbíróság halálra ítélte, kivégezték. 261 KOVÁCS Z. A. (2009) 224. 262 KARSAI E. - KARSAI L. (1988) 461. Az utóbb említett 40 cigány kivégzéséről más forrást nem találtunk. Elképzelhető azonban, hogy mivel Vájná ezt egy, a Nemzeti Szövetségben tartott 1945. márciusi beszédében mondta, csupán szónoki túlzás volt, mint február 23-án Kőszegen tett bejelentése is: ,A zsidókérdés és a cigánykérdés maradéktalan, ha kell drákói rendezését megkezdtem, amit e két nemzetidegen faj magatartása tett szükségessé.” KARSAI L. (1992) 132. 263 A BM X. osztálya által 1945. február elején kiadott BM 166.923/1945 rendelet előírta, hogy a hadműveleti területről telepítsék ki a polgári lakosságot, a megbízhatatlan elemeket (köztük a cigányokat) pedig átmeneti internáló táborban helyezzék el, és a közmunkában foglalkoztassák őket. (KARSAI L. (1991) 134.; KARSAI L. (1992), 129. 264 BFLXXV. l.a- 1946 - 1131,298., KOVÁCS Z. A. (2009), 137. 265 Balogh János tanúvallomása szerint is „nagy volt az egyenetlenkedés” a nyilas párt vezetői között már 1945 első hónapjaiban. „Egyik a másikat jelentette fel.” ÁBTL 3.1.9-V-128404/a, 222/1. Ugyancsak erre utal Kerekes Lajos székesfehérvári polgármester visszaemlékezése a 43
