Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

I. Bevezető tanulmányok - A Nemzeti Számonkérő Szervezet (NSZK)

I. Bevezető tanulmányok

végezné.249 Legalább 250 főnyi szervezetről volt szó, személyi állományának kiválasztásában Orendy szabad kezet kapott.250 251 252 Az NSZK személyi állományát a csendőrség nyilaskeresztes párt iránt leginkább elkötelezett tagjaiból válogatták. A szervezet személyzeti ügyekben a honvédelmi miniszterhez, nyomo- zati ügyekben Vájná belügyminiszter alá volt rendelve. Láday István, Vájná államtitkára engedélyt szerzett arra is, hogy az NSZK akár még a legmagasabb rangú katonatisztek ellen is eljárást folytathat és letartóztathat.253

Az NSZK szervezeti felépítését maga Orendy Norbert írta le pontosan, népbírósági perének irataihoz csatoltan.”54 Eszerint a szervezeten belül nyomozó osztály (ezen belül katonai, ipari, politikai - majd 1945. február végétől egy, kizárólag a párt emberei által elkövetett visszaélésekkel foglalkozó nyomozó alosztály), felderítő osztály, műszaki felderitő osztály, rohamszázad és gazdasági hivatal működött.

1945 januárjában Pét-Gyártelepen is felállítottak egy számonkérő egységet Botond (Pilhoffer) István vezetésével. Ennek fő feladta az lett volna, hogy Budapest visszafoglalásakor azonnal visszajöjjön a fővárosba.255 Addig is igyekeztek felderíteni az egyre nagyobb számban bujkáló katonaszökevényeket, kommunistákat és zsidókat. Egy 1945. január 5-én hozott belső utasítás pontosan meghatározta, hogy milyen esetekben lehet vagy kell a felkoncolási jogot alkalmazni.256 257 258 Az NSZK parancsnokait csapatparancsnoki jogkörrel is felruházták, vagyis egy-egy különítmény parancsnoka önállóan is elrendelhetett fel- koncolást.”5

Székesfehérvár 1945. január 22-i visszafoglalásakor a péti csoport (és maga Orendy is) azonnal megjelent a városban. Orendy-től azt a parancsot kapták, hogy vizsgálják ki a szovjet hatóságokkal együttműködő személyek ügyeit. Több baloldali személyt kivégeztek, egyiküket elrettentésül a város főterén nyilvánosan végezték ki.”58 A Számonkérő Szervezet szemében már a gyanú is egyenlő volt a bűnösséggel, így a letartóztatottak esetében a legtöbbször semmilyen eljárást nem folytattak, hanem helyben kivégezték őket. A kivégzések egy része nyilvánosan, elrettentés gyanánt történt.259

249 KOVÁCS T. (2006) 76.

250 A szervezet létrehozásáról ld. Orendy vallomása, BFL XXV. 1 .a - 1946 - 1131, 296.

251 Egyes esetekben Szálasi személyesen döntött.

252 Láday István (1897-1947), a népbíróság halálra ítélte, kivégezték.

253 BFLXXV.l.a- 1946- 1131, 296.

254 BFLXXV.l.a- 1946- 1131,290-292.

255 BFLXXV.l.a- 1946-1131,292.

256 KOVÁCS Z. A. (2009) 224.

257 KOVÁCS T. (2006) 77.

258 Dr. Koch Lászlót, Székesfehérvár tisztifoorvosát.

259 KOVÁCS T. (2006) 95. A tanulmány számos esetet sorol fel, több dunántúli városból.

42