Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - A székesfehérvári nyilas mozgalom
I. Bevezető tanulmányok Szálasi Ferenc uralomra jutásával a hatalom minden területen a németekkel mindenben együttműködő nyilasok kezébe került. Szálasi Pintér Józsefet, a párt Fejér megyei vezetőjét nevezte ki Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánjának.1'’6 Utóda a megyevezetői tisztségben Dominó József, a székesfehérvári szervezet vezetője Ács Ferenc lett.156 157 A nyilasok uralomra jutása után a korábbinál is erősebben fokozódtak a letartóztatások, internálások. Pintér József egyik első ténykedése, hogy letartóztatta és internálta a város németellenes vagy annak vélt prominens személyiségeit,158 159 valamint baloldali személyeket.154 Már főispánságának első hónapjaiban számos baloldali és zsidó személyt végeztek ki utasítására.160 A november közepétől egyre erőteljesebben folyó, de egyre veszélyesebbé váló erődítési munkálatokra kényszerrel is hajtották a lakosságot. A fegyveres pártszolgálatosok161 mellé nyilas párt tagjaiból november végén még mintegy 50-60 fős segédrendőri csapatot szerveztek.162 163 A szovjet csapatok közeledtére a főispán december 6-án felkoncolás terhe mellett elrendelte a levente korúak összegyűjtését165 December 8-ra elrendelték a város polgári kiürítését is, de a város lakosságának többsége nem akarta elhagyni lakóhelyét.164 Maga a főispán és a nyilasok, valamint a megyeház tisztviselőinek egy része viszont elhagyta a várost.165 1944. december 22-én a szovjet csapatok elfoglalták a megyeszékhelyet, Székesfehérvár frontváros lett. 156 Bár kinevezése csak október 27-én történt meg, mint nyilas megyevezető gyakorlatilag a hatalomátvétel kezdetétől ő irányította a várost és a megyét. 157 Néhány, jobb híján ide kapcsolódó adat: a nyilas pártház („Hűség Háza”) Szent István tér 10. sz. (más források szerint Ferenc József tér 8. - később a Parasztpárt székháza), a Gestapo székhelye Kégl György u. 5., a Gestapo börtöne Szent Imre u. 2. sz. (később Szabad Szak- szervezeti Székház, az ún. Hiemer-ház, ma Oskola u. 2.) alatt volt. 158 ÁBTL 3.1.9-V-128404/a, 257/1. etc. Kaltenecker Viktor felsőházi tagot, Csikós Andor bank- igazgatót, Bilkei Ferenc plébánost, Neményi Lajos szerkesztőt, Czike Gábor ipariskolai igazgatót, dr. Halasi Lajos városi tanácsost, Pallay István ipartestületi jegyzőt és másokat előbb Velencére internálták, majd a komáromi várbörtönbe, innen közülük többet Dachauba szállítottak, ahonnan nem tértek haza. SZVL XV. 5. Kézirattár, Csitáry Emil visszaemlékezése, SZARKA (2003) 59. 159 Abt Károlyt, Berki Józsefet, Virágh Istvánt, Mahacsek Jánost és másokat. ÁBTL 3.1.9-V- 128404/a, 75-76., 91-92., 95-96. etc. 160 A székesfehérvári gyilkosságokról ld. ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 275. etc. 161 A Nyilaskeresztes Párt fegyveres, karhatalmi szervezete. 1944. október 28-tól rendszeres fizetést is kaptak. 162 ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 186-186/1. 163 ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 135., 159., 179/1. etc. Pintér József vallomásában úgy nyilatkozott, hogy mintegy 1000 leventét épp ő maga küldött haza Mórról. ÁBTL 3.1.9.-V- 128404/a, 180. Ld. még FARKAS (1965) 57-60., SHVOY K. (1983) 298. 164 FARKAS (1965) 57-60., ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 180. 165 ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 124., 219., SHVOY K. (1983) 298. 31
