Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - Várpalota a német megszállás alatt és a nyilas korban - Várpalota a nyilas korban
I. Bevezető tanulmányok 1945. január 22-én, amikor a német-magyar csapatok visszafoglalták a várost, velük együtt visszatértek a városba a nyilasok is, sőt az SS mellett ekkor már nyilas ifjúsági gárda is működött,166 majd hamarosan megjelentek az NSZK csendőrei is. Elhurcolták és kivégezték mindazokat, akikről kitudódott, hogy bármiféle kapcsolatban álltak a szovjetekkel. Február elején ismét megkezdték a lakosság kitelepítését. A város lakossága, amely a december eleji kitelepítési utasításra nem akart eltávozni, most a város állandósult frontjellege miatt önként elhagyta a várost. A leventéket ekkor már házról-házra járva gyűjtötték össze a nyilasok, hogy Németországba vigyék őket.167 168 A nyilas közigazgatás átmenetileg Várpalotára, majd február első napjaiban Veszprémbe költözött át, ettől kezdve onnan irányította, amennyire tudta, a megyét.166 Pintér József főispánt is ezekben a napokban nevezték ki hadműveleti kormánybiztosnak. A szovjet csapatok előretörésével azonban egyre távolabb kerültek Székesfehérvártól. Március 22-én, a város végleges szovjet elfoglalásakor pedig Nyugatra menekültek. VÁRPALOTA A NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT ÉS A NYILAS KORBAN Várpalota a nyilas korban Várpalota az 1940-es évek közepén 11 ezer fő lélekszámú község21 volt. A lakosság többsége (2480 fő) az 1919-ben alakult Unió Rt.169 szénbányájában, másik része az akkor még Várpalota községhez tartozó Pétfürdőn170, a Péti Nitrogénművekben dolgozott.171 166 FORRÓ (2012) 40. 167 ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 222-222/1. Az ún. Gruber-csoport tagjai levente korú fiuk rejtegetése miatt agyonlőtték Tőke Jánost és egész családját. ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 187., 222/1. A csoport tagjait Pintér József letartóztatta. 168 ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 265/1. Gyakorlatilag csak Mórral volt kapcsolata, ahol szintén február elején szervezték újjá a nyilas közigazgatást. 169 A bányát 1919-ben vásárolta meg gróf Henrik Witzleben Altdöbem (1854-1933) porosz- országi nagybirtokostól a bécsi Deposition Bank, a Magyar Országos Bank és a Város és Községfejlesztő Rt., és létrehozták az Unió Bányászati és Ipari Rt.-t. SZÍJ (1996) 249. 170 A második világháború idején Pétfürdő is Várpalota községhez tartozott. (1913-ig Pét, majd 1913-tól Pétfürdő néven /bár akkor már nem működött a fürdő/ önálló község, majd 1951-től 1976-ig Várpalota П. kerülete. 1997-től ismét önálló község.) 171 Az iparban dolgozók száma összesen mintegy 6500 fő volt. A bányában több száz lengyel menekült, valamint román és jugoszláv munkaszolgálatos is dolgozott. 32
