Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

I. Bevezető tanulmányok - Székesfehérvár a német megszállás alatt és a nyilas korban - Székesfehérvár 1944–1945-ben

I. Bevezető tanulmányok

készített ruhákat), amit el is hihetünk, mert pl. magam láttam a vajdára várakozó gépkocsit, amely családjával együtt a városból kihozta és másnap visszavitte. Feltűnő itt is a cigányok kétfajta társadalmi rétegződése; a városi muzsikus cigányok igen finom ruhákban jönnek, a férfiak a legutolsó úri divat szerint (ha kissé túl színes selyemingben is) öltözködnek, nőik tarka, de falusias ízlésű selymekben (cigányosan), fejükön virágkoszorúval jelennek meg. (...) A városi muzsikus cigányok nagyon lenézik (szóba se állnak velük) a hallgatag, félrevonult. Külön csoportokat alkotó, egyszerű, szürke rongyokba bújtatott környékbeli, falusi, teknővájó, bádogos, oláhul beszélő (cigányul nem is tudó) kolompár cigányokat. A szerény kolompárok nem is kéregéinek, csendben kuporognak külön.”59

Székesfehérvár

A NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT ÉS A NYILAS KORBAN

Székesfehérvár 1944-1945-ben

1944. március 19-én, már Magyarország megszállásának első napján a székes- fehérvári hadiobjektumokat is megszállták a német csapatok. Rövid időn belül feloszlatták a szakszervezeteket és a szociáldemokrata párt szervezetét. Harc indult (elsősorban a sajtóban) a korábbi konzervatív megyei és városi vezetőség ellen. A támadások miatt május 5-én Jankovich Miklós60 kénytelen volt lemondani Fejér vármegyei főispáni tisztségéről. Helyére a szélsőjobboldali nézeteiről ismert Toldi Árpád61 csendőrezredest nevezték ki főispánnak. Beiktatása május 11-én történt magas rangú személyiségek (Hóman Bálint,6“ a város országgyűlési képviselője és mások) jelenlétében.63

Az új főispán hitet tett a Németországgal való szoros szövetség és a háború tovább folytatása mellett. Első teendője, hogy radikálisan leszámoljon a március

19. előtti kormány még hivatalban levő híveivel. Majd a zsidókérdést kívánta minél sürgősebben megoldani, megfelelve a németek elvárásainak. Már áprilisban megszüntették működésüket a zsidó származású ügyvédek, orvosok, keres59 VAJKAI (1940) 63.

60 Jankovich Miklós (1904-1978) nagybirtokos. 1939-1944 között Fejér vármegye főispánja.

61 Toldi Árpád (1898-?) 1944. május 11-től szeptember 16-ig főispán. Az „aranyvonat” parancsnokaként nyugatra menekült, majd beállt az idegenlégióba.

62 Hóman Bálint (1885-1951) politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter. A népbíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte.

63 FARKAS (1980) 257. CSURGAI HORVÁTH (2002a) 184. a beiktatás napját 1944. április 26-ra teszi.

18