Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

I. Bevezető tanulmányok - Székesfehérvár a német megszállás alatt és a nyilas korban - Székesfehérvár 1944–1945-ben

I. Bevezető tanulmányok

kedők. Később gettóba, majd a Szabó-féle téglagyárba, innen pedig németországi koncentrációs táborokba szállították őket.64 Vagyonukat a zsidó templomba hordták össze (ezt később kizárólag a nyilaspárt vezetői, pártszolgálatosok, csendőrtisztek kapták meg), ingatlanjaikat a Közjóléti Szövetkezet részben parcellázta, részben saját kezelésbe vette, házaikat németek, nyilasok, augusztustól kezdve pedig az egyre nagyobb számban érkező menekültek foglalták el.65

1944 nyarától a németek már nem is sokat törődtek a magyar hatóságokkal. Mint az ország többi részén, megszállóként viselkedtek.66 A középülteket a hatóságok megkérdezése nélkül igénybe vették. Székesfehérváron a katonaság mellett megjelent a német rendőrség is. Gyakorlatilag a német katonaság és rendőrség irányította a várost.

1944. szeptember elején már az egész megyében háborús viszonyok uralkodtak. A német csapatokon kívül a városban ekkor már mintegy 5000 főnyi magyar alakulat is állomásozott.67 A légiriadók és légitámadások szinte megbénították az életet. A német Todt szervezet irányításával megkezdődtek az erődítési munkálatok, az úgynevezett Margit-vonal védelmi állásainak építése, amelyre a polgári lakosságot is kirendelték. Közben egyre több német csapat kezdte meg a visszavonulást nyugat felé. A helyzetet az ország keleti feléből érkezett menekültek tömege is súlyosbította. Október közepén már 1300 bejelentett menekült tartózkodott Székesfehérváron, de kb. ugyanennyire becsülték a városban ideiglenesen tartózkodók számát is.68 69 Október végére már mintegy 5000 főre emelkedett a menekültek száma.64

Horthy Miklós70 október 15-i nyilatkozata felkavarta a város közhangulatát. A hír hallatára a magyar katonák között is eluralkodott a bizonytalanság érzése. A

64 Székesfehérváron május 23-31. között lezajlott a gettósítás. Június 6-án megkezdték a gettó felszámolását. A zsidókat előbb a Szabó-féle téglagyárba vitték, majd onnan június 14-én Auschwitzba deportálták. GERGELY (2003) 140-177.

65 FARKAS (1980) 258.

66 Csak néhány példa: „ ...Ebéden itt volt a bodajki plébános [...] elmondta az SS-ek kegyetlenkedéseit Bodajkon, ahol okt. 15-én elvitték a gabonát, marhát, juhot, s agyonlőttek 3 embert, holttestekről ruhákat lehúzták, hullákat csatornába dobták és másnap elmentek onnan. Okt. 17-én a közelben egy faluban [Pusztavám] 242 zsidó munkaszolgálatos orvos, mérnök és gyógyszerészt a falu végén géppuskával kivégeztek s eltemettek, néhányat még élve." (SHVOYK. (1983)294.)

67 FORRÓ (2012) 35.

68 Ld. a Fejérmegyei Napló 1944. október 1-i cikkét. Közli: FARKAS (1965) 14-15. A menekültek számát október második felében már mintegy 5000 főre becsülték. FARKAS (1980) 259. Rengeteg a menekült, teljes a fejetlenség, nincs irányítás, szervezés. [...] Németek is gyászosan és gyalázatoson mennek, mondhatnám menekülnek vissza Graz felé, lopva, rabolva, amit csak lehet."— írta naplójába Shvoy Kálmán. (SHVOY K. (1983) 291.)

69 FARKAS (1980) 259.

70 Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó 1920-tól 1944. október 15-ig.

19