Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Kovács Kálmán Árpád: Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750 és 1760-as években
Kovács Kálmán Árpád PADÁNYI BÍRÓ MÁRTON ÉS A BÉCSI VALLÁSPOLITIKA ERŐVONALAI AZ 1750-ES 1760-AS ÉVEKBEN Padányi Biró Márton (veszprémi püspök 1745-1762)1 a magyarországi ellenreformáció-katolikus megújulás kiemelkedő jelentőségű, ugyanakkor egyik legvitatottabb személye. 1750-ben megjelent „Enchiridion”-ja aktuálpolitikai műként íródott, amely az esedékes 1751-es országgyűlésre készülve a katolikus klérus politikai egységét volt hivatva biztosítani a protestáns toleranciatörekvésekkel szemben. Biró az 1823-as lipcsei Allgemeine Encyclopädie der Wissenschaften und Künste értékelése szerint „ezzel megtette a magyarországi protestánsoknak azt a nagy szolgálatot, hogy császárnéhez2 intézett kérvényüket szóról-szóra nyomtatásba adta, és ezáltal a pártatlan világ képessé vált annak megítélésére, hogyan is bánnak a magyarországi szegény emberekkel.3 Ez a mű a protestáns nagyhatalmak és német birodalmi rendek közvéleménye felé a vakbuzgó, az előző századok vallásháborúit tovább vívó,4 gondolkodásában változni képtelen, maradi magyarországi katolikus egyházi főméltóság képét közvetítette. Részben ügyes porosz propagandafogások eredményeképpen a birodalmi katolikusok minden irányból bírálatok össztüzébe kerültek, a római Szentszéken belül pedig előtérbe került a protestáns uralom alá került szilé1 Rövid életrajza megtalálható Pfeiffer (1987) 17-19. 2 Hivatalosan Máriái Terézia legmagasabb méltósága a magyar királynői cím volt. 1745-től, férjének, Lotharingiai Ferenc Istvánnak a német-római császári tisztségre való megválasztása után használhatta a császárnéi titulust. Kortársai azonban többet értettek rajta mint a császár feleségét. Megkönnyítette ezt a gesztust, hogy a németben a magyartól eltérően nem különül el egymástól a „Kayserin” (más helyesírással „Kaiserin”) szó császárnői és császárnéi jelentése. 3 „Bim leistete damit den Protestanten Ungerns den großen Dienst, daß er ihre Bittschrift an die Kaiserin Wortßr Wort, abdrucken ließ, und dadurch die unparteiische Welt in den Stand setzte, einzusehen, wie man mit den armen Leuten in Ungerm umgehe.” Idézi Bahlcke (2005) 228. 4 Gondoljunk Biró hivatkozásaira az 1525-ös, 1606-os és 1670-es eseményekre.
