Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)

Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században

A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században

korban azonban ez a jelenség teljesen természetesnek tűnt. A kutatók számára régóta ismert, hogy a ráckevei szerb templom ikonosztázának „Istenanya megkoronázása” képén, illetve a templom északi oldalán lévő „Krisztus ostorozása” szekkón igen erőteljes nyugati hatás érvényesül.48 A római katolikus egyházközség 18. századi hodigitria típusú Brünni Istenanya-képéről pedig teljes bizonyossággal állítható, hogy pravoszláv környezetben készült. Mindez azért történhetett meg, mert Ráckevén a különböző népcsoportok és felekezetek békességben éltek egymás mellett, s ez a körülmény nagymértékben elősegítette az eltérő kultúrák egymásra hatását.49

A templom kisebb berendezési tárgyairól kevés információval szolgálnak a források. Legfeljebb egy-egy mondat erejéig ismertetik azokat.

Tabemákulum: A szó latin eredetű, s szentségházat jelent. A 12. század óta az Oltáriszentség (Eucharisztia) őrzésének a helye. Használatát a IV. lateráni zsinat (1215) rendelte el, ám a főoltárra csak a 16. században került. A ráckevei fából készült, s a Szent Kereszt kép alatt kapott helyet. Selyem lepel borult rá, amelyet alkalomadtán arannyal és ezüsttel átszőtt díszfátyollal cseréltek fel. Kulcsait az 1747. évi püspöklátogatási jegyzőkönyv említi először.50

Örökmécs: A királyi család bőkezűsége folytán állandóan világított a taberná- kulum előtt. A jeruzsálemi Szent János Lovagrend hatására a 12. század második felében a nyugati egyházban széles körben elterjedt. A római katolikus egyház 1614-ben mindenütt kötelezővé tette a használatát. A Szent Kereszt-templomban lévő lámpa jézus Krisztus jelenlétét hirdette.51

Padok: A templomkassza pénzéből 1748-ban vásárolta meg azokat Arbai Ágoston domonkos adminisztrátor (1742-1751).52

Gyóntatószék: A források kettőről is tudnak. Fából készültek, és a kórus alatt, a templom padozatán - emelvény/dobogó nélkül - helyezkedtek el. Valószínűleg

48 A szóban forgó képekről és az Istenanya Elszenderedése-templom szekkóiról: Miskei (2008) 67. és 81.

49 Az édesanyai erényeket ábrázoló kép ma a Keresztelő Szent János-templom sekrestyéjében található. Az Istenanya-képről Szilárdffy Zoltán értekezett: Szilárdffy (2006) 545-546.

50 VÉL 1.1.8. Districtus Budensis 1747. 406. A Tabernákulum történetének rövid áttekintése: Né- methy (1898) 15.; Kühár-Radó (1933) 396.; Szőnyi (1933) 302.; Verbényi-Arató (1990) 68. és 242.; Diós (2008b); Török (1991) XVIII.

51 Az örökmécsről: Bíró (1933) 158.; Kühár-Radő (1933) 323-324.; Verbényi-Arató (1990) 203.; Török (1991) XXL; Diós (2005b) 365.

52 A templompadokról általában Némethy (1898) 19.

271