Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században
Miskei Antal három részből álltak. A gyóntatót és a gyónót rács választotta el egymástól, ahogy azt Borromei Szent Károly (1538-1584) előírta.53 Orgona: Az 1759. évi canonica visitatio csupán annyit árul el róla, hogy három változatú. Feltételezhető, hogy a templomhajó nyugati végében, a bejárat fölé épített karzaton szólalt meg a szentmisén.54 Szószék: Fából épült, 1764 után festették le. Tetejét Keresztelő Szent János szobra díszítette.55 Keresztelőkút: A keresztvíz őrzésének és a keresztség kiszolgáltatásának a helye. A templomhajóban állították fel. Alapzata kőből, a fedele rézből készült. Az újkorban rendszerint Keresztelő Szent János szobra ékesítette. A Szent Kereszttemplom keresztelőkútjának első említése 1747-ből származik.56 Zászlók: A templomhajó vagy a sekrestye oldalfalán, illetve - ha a plébános nem áldotta meg, akkor többnyire - a sekrestyében őrizték azokat. Hogy meg lehessen különböztetni őket a hadi lobogók formájától, a vásznat előbb egy vízszintes tartólécre illesztették, és ezután rakták rá közvetlenül a zászlórúdra. A Szent Kereszt-templomban egy fekete és négy színes zászlóról emlékeznek meg az iratok. Ez utóbbiakat a helybéli iparosok gondozására bízták.57 Baldachin: Négy rúdra erősített, téglalap alakú tető, afféle díszmennyezet, amelyet körmenetekben az Oltáriszentség és az ereklyék, illetve az ünnepélyesen bevonuló püspök fölött vittek. Nagyobb ünnepeken gyakran vita folyt arról, hogy a magyarok vagy a németek vigyék-e. A két náció közötti „régi seb” 1779- ben és 1782-ben is kiújult.58 A szentmiséhez használt liturgikus ruhadarabokat az evangéliumi oldalon59 épült sekrestyében tárolták: 1759-ben tíz használható és három használaton 53 Külön gyóntatószékről első ízben az 1512. évi sevillai zsinat tett említést. Használatát azonban csak Borromei Szent Károly tette általánossá: Némethy (1898) 17.; Hunya (1931) 238.; Kühár-Radó (1933) 145.; Diós (1998) 327-328. 54 Az orgonáról: Deák-Bárdos (1932); Kühár-Radó (1933) 316-317.; Solymosi (2005) 154-161. 55 A szószék a 13. században kapott külön helyet a templomban. Erről: Némethy (1898) 16-17.; Kühár-Radó (1933). 404-405.; Pezenhoffer (1933) 296.; Diós (2008a) 438. 56 VÉL 1.1.8. Districtus Budensis 1747. 406. A keresztelő kutat más néven keresztkútnak is nevezzük: Némethy (1898) 17.; Szőnyi (1932) 56.; Kühár-Radó (1933) 207-208.; Verbényi-Arató (1990) 41-42.; Török (1991) XIX.; Diós (2001) 568-569. A keresztelőkút Keresztelő Szent János ábrázolásáról: Wellner 1990. 75. 57 SzfvPL Visitatio Canonica 1778. (Ráckeve). Az egyházi zászlókról szükséges tudnivalókat összefoglalja: Némethy (1898) 42.; Kühár-Radó (1933) 451.; Töttösy (1933) 502.; Diós (2008d) 829-830. 58 História Domus, Ráckeve 12.; SzfvPL no 4555. Ráczkeviensem parochiam et Ecclesiam tan- gentia 1772-1819. Bánutai Barnabás domonkos adminisztrátor levele, 1779. május 26.; Magdics (1888) 134.; A baldachin jelentőségéről: Némethy (1898) 118.; Koszó (1931) 147.; Kühár-Radó (1933) 42-43.; Diós (1993b) 557-558. 59 A római katolikus szóhasználat szerint az oldal meghatározása az oltáron lévő feszület alapján történik. Azaz: a felfeszített Krisztus bal keze felőli rész az oltár bal-, míg jobbja felőli 272
