Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Kovács Kálmán Árpád: Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750 és 1760-as években
Kovács Kálmán Árpád Az uralkodói rendelet hely biztosítását írta elő a páterek számára, a misszionáriusok fizetéséről a Thesaurariatus gondoskodott.72 Az állami missziósügy fejlesztésének szükségességére sajátos módon az unitáriusok hívták fel a bécsi udvar figyelmét. A tordai katolikus és református polgárok közösen fordultak azzal a panaszukkal a királynőhöz, hogy az unitáriusok már a városi tanácsba is bejutottak. Számukban és kiváltságaikban elbizakodva mind merészebbek. Előkelőik úton-útfélen gúnyolják a Szentháromságot, tagadják Krisztus istenségét, és így sértegetik mások vallási meggyőződését. Mária Terézia szigorú vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeképpen a Kancelláriajelentést tett a beigazolódott vádakról. A Kancellária az ügyben komoly mentegetőzésre kényszerült amiatt, hogy figyelmen kívül hagyta az unitárius térnyerést Tordán. Védekezésében valószínűleg azzal érvelt, hogy itt az unitáriusok létszámában és tekintélyében is jelentős felekezet, valamint hogy a tisztséghez jutott unitáriusok korábban hajlottak a katolizálásra.73 Az ügy államtanácsi tárgyalásakor báró Borié arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdély különleges vallási helyzetét, vagyis a különböző protestáns felekezetek egymás közötti ellentéteit a katolikus hit fokozatosan terjesztésére és erősítésére kell fordítani. Elsősorban az unitarizmus ellen kell fordulni, mert ezen a ponton az uralkodó és a három nemzet rendisége egyet akar.74 Mária Terézia uralkodói döntésében kifejezte abbeli szándékát, hogy az unitáriusok népes felekezetét meg kell nyerni a katolikus egyháznak, és Bajtayhoz fordult, hogyan lehetne ezt megvalósítani. Borié államtanácsos a javaslatok közül kiemelte azt, hogy kutatást kell indítani, hol vannak (el-)visszaveendő templomok vagy egyházi javak. Ezek a javak elárvult egyházak (mai szóhasználattal templomok), káptalanok, konventek világi személyek által bitorolt javai voltak.75 Ez a rendelkezés bele is került az uralkodói rezolúcióba. Egy hajszálon múlott, hogy az ügy tárgyalása kapcsán az unitáriusok 1763-ban nem kerültek bele a „szektás” kategóriába. Bajtay püspök ugyanis az uralkodói felszólítás nyomán először az anabaptisták ellen végül bevetett erőszakos, kiirtásukra törekvő lépéseket akarta az unitáriusok ellen javasolni. Végül az alábbi okok miatt letett erről: 1.) Istenkáromlásukat hitvitával nehezen korrigálható értelmi hibának tekintette. 2.) Emlékeztette az uralkodónőt Pál apostol önvallomására, visszaemlékezésére a zsidóságában megátalkodott Sau- lusra, akiből az isteni kegyelem egy csapásra Paulust tudott formálni (I. Tim. 1,13-14). Vagyis az unitárius vallást egyfajta zsidózó irányzatnak állította be, 72 Szádeczky (1906) 20. 73 Bár Miskolczy István nem tárgyalta a kancelláriai előterjesztést, a rá született uralkodói döntés egyértelműen utal erre. 74 Ember 1936. 335., 336. hivatkozással a ÖStA HHStA StRA 13l/l763-ra. 75 ÖStA HHStA StRA 131/1763. Ember 1936.345. 76
