Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Bárth Dániel: Katolikus felvilágosodás és népi kultúra a 18. századi Magyarországon
Bárth Dániel sápadt és felpuffadt arcához közel hajoló paphoz latinul vágta hozzá: démon és ördög vagyok, majd ironikusan hozzátette: „beszélj gyorsan!” (cito loquaris). A szertartás előrehaladtával a jelek tovább fokozódtak: természetellenes görcsök facsarták ki testét és tagjait, ijesztően hangosan csikorgatta a fogait, felfúvódott a mellkasa, fulladozott, tajtékzott, szokatlanul erős bűz áradt szét belőle, néha ellankadt és halál közeli, tudattalan állapotot mutatott, hogy aztán hirtelen állati ordításba törjön ki, és vadul szaggatni kezdje ruháját. Az ördögi megszállottság eme egyértelmű jelei tökéletesen meggyőzték a szerzetest. A két héten át elhúzódó szertartás időközben helyi látványossággá fejlődött. A megszállott ordítozása sokakat odavonzott. Az exorcizmus előbb a sekrestyében zajlott, majd a templomban folytatódott. Jelen voltak a város magyar és horvát elöljárói, közönséges lakosai, a bámészkodó katonák között lutheránusok is akadtak, sőt egyre több görögkeleti szerb is beszivárgott a katolikus templomba. Szmendrovich Rókus előbb a hivatalos (római) rituálé szertartásmenetét alkalmazta, majd elővette a középkori gyökerű, súlyos exorcizmusok változatos korpuszát jelentő alternatív gyűjteményét: Menghi fent említett kézikönyvét. A szentelt víz mellett használt pápa által megáldott viaszmedált (Agnus Dei), Szent János evangéliumát és más szent szövegeket tartalmazó nyomtatványokat, Szűz Máriához, Szent Ferenchez és Szent Antalhoz szóló imádságokat, szentelt kenyeret stb. Megáldott virágokkal és növényekkel csinált füstöt a démonok kiűzésére. A szentelt vízbe szentelt olajat csöppentett, és azt itatta meg az asszonnyal. Alkalmazta azokat a különleges exorcizmus-szövegeket is, amelyek az ördögöt módszeresen, a megszállott testrészeinek aprólékos felsorolásával, lépésről lépésre űzték ki. Az asszony ilyenkor felváltva hideget majd meleget érzett futkározni a testén, egyszer tüzet, másszor szelet érzett a tagjaiban. Mintha hangyák mászkáltak volna rajta. A kényszerítő szavak hatására maga az ördög is elárult egyet s mást. Például nehezen, de végül csak kibökte a nevét: Hassannak hívták. Vízidémon lehetett, mert elárulta, hogy a Dunában lakik. Anna hosszú évekkel ezelőtt egyszer elhagyta a férjét és az anyjához menekült, majd útközben sűrű káromkodások közepette ivott a folyó vizéből. Bűnével összefüggésben szállt belé ekkor az ördög. A viadal végül a ferences győzelmével zárult. A démon a megszállott nő száján át távozott egy fekete légy alakjában. Egyesek a templom ablaküvegének csörömpölését is hallották, de az üvegdarabokat később nem találták meg. Az asszony szája órákon át mozdulatlanul tátva maradt. Lassan tért belé vissza az élet, az exorcizmusra később nem tudott visszaemlékezni. Mint mondták: megnyugodott. E sikeres megszabadítással vette kezdetét az a történet, amelynek középpontjában az említett ferences ördögűző, gyógyító, katekizációs, prédikációs és gyóntató tevékenysége állt. A római katolikus és görögkeleti megszállottakat 50