Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)

Bárth Dániel: Katolikus felvilágosodás és népi kultúra a 18. századi Magyarországon

Katolikus felvilágosodás és népi kultúra a 18. századi Magyarországon

gált eszmeáramlat hatására megváltozott a csodához való viszony:30 az egyházi társadalom felső rétegeinek gondolkodásában fokozatosan háttérbe szorult a különféle pszeudo-mirákulus jelenségek iránti fogékonyság, egyre inkább a „népi vallásosság” jelenségkörébe sorolva azokat.

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a 18. század második felében Magyar- országon is tevékenykedtek az ún. ellen-felvilágosodás31 (Gegen-Aufllärung) képviselői, akiknek szemléletére leginkább a velük kapcsolatos ügyiratok, gyakran botrányos események segítségével derülhet fény. Az alábbiakban egy rövid esettanulmány keretében kíséreljük meg kitapintani a kétféle egyházi attitűd konfliktusfelületeit.

Elemzési példa: a démoni megszállottság és az ördögűzés megítélésének változatai a 18. századi egyházi gondolkodásban

Ez az elemzési példának szánt fejezet a démoni megszállottság és ördögűzés problematikája kapcsán a 18. századi egyházi gondolkodás eltérő rétegeit mutatja be. A korszak forrásanyagának tanulmányozása arra figyelmeztet minket, hogy a sokszor általánosítva alkalmazott „elit” és „populáris” kultúra, vagy a „klerikus” és „laikus” vallásosság dichotómikus kategóriái bizonyos témák esetében korántsem kielégítők.32 Prekoncepciónk szerint a „negatív teológiaként” kezelhető egyházi demonológia, amely a közép- és kora újkorban hosszú folyamat keretében kristályosodott ki, nem egy kizárólagos értelmezési rendszerként érkezett meg az „ész századába”, hanem jobbára egy olyasféle bizonytalan állagú ismerethalmazként, amely a 18. századi empíria számára nehezen kezelhetőnek, sőt időnként riasztónak hatott. Különösen igaz ez a római katolikus egyház kelet-európai régiójában, ahol a 18. század első felében még csúcsra hágott a boszorkányüldözés hisztériája, amely éppen a hétköznapi rontás (maleficium) és az ördögszövetség vádjának összekapcsolásán alapult.33 A korszakkal foglalkozó mentalitástörténet egyik fontos feladata, hogy kimutassa azokat az eltéréseket, amelyek a démoni megszállottság kapcsán az egyházi társadalom különféle rétegeinek gondolkodásmódjában jelentkeztek.34

Ehhez a munkához persze meg kell találni a megfelelő forrásokat. Ami az egyházi demonológiai kézikönyveket és ördögűzési rituálékat illeti, ezen a téren Magyarországon kevés specialitást találunk. Hivatalos szertartáskönyveink a

30 Plongeron (1969).

31 A fogalomhoz vö. Drascek (1997); Brückner (2000a), 190-191.; McMahon (2001).

32 Vö. Burke (l99l); Kaplan (1984); Klaniczay-Pócs (2006).

33 Pócs (2001); Klaniczay-Pócs (2008).

34 Sluhovsky (2005); Klaniczay-Pócs (2008).

45