Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Forgó András: Az egyházi középréteg politikai szerepvállalása a török kiűzése után
Az EGYHÁZI KÖZÉPRÉTEG POLITIKAI SZEREPVÁLLALÁSA A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN szemben táplált általános ellenszenvnek a klérus sorai között is tapasztalható megnyilvánulásával magyarázza, meg kell jegyeznünk, hogy a külföldi alapítású apátságok sokszor csak névleg feleltek meg az adományozáskor szabott feltételeknek. Az uralkodó ugyanis azzal a kikötéssel adta az egykori kolostori birtokokat a rendek külföldi képviselőinek, hogy azok újjáélesztik a szerzetesi közösségek működését. Megfelelő létszámú, szabályos konvent azonban csak a sziléziai Heinrichau irányítása alatt működő zirci ciszterci apátságban létesült, a többi szerzetesházat általában néhány (nem ritkán csupán egy-két) szerzetes lakta.33 A főpapság ugyancsak határozott álláspontja következtében a 17. század második felébenjelentős megújuláson átesett pálos rend általános főnöke a rend feloszlatásáig megőrizte elsőbbségét a bencés főapáttal szemben, a jezsuiták pedig kivételezett helyzetbe kerültek a külföldi kötődésű ciszterci és premontrei szerzetesközösségekhez képest. A kléruson belüli pozícióharcnak az országgyűlésen résztvevő karok és rendek általában passzív szemlélői voltak, a jezsuiták országgyűlési megjelenése kapcsán azonban komoly követeléseket fogalmaztak meg. A Rákóczi mozgalma idején összehívott rendi gyűlésekhez hasonlóan34 az 1708-tól ülésező „labanc” országgyűlés is a magyarországi jezsuitáknak az osztrák rendtartománytól történő elszakadását szorgalmazta. így volt ez a szatmári megegyezés után összehívott 1712. évi ülésszakon is. Az uralkodó azonban erről hallani sem akart. A kérdéses ülésszak egyik jelentős, P. Engelbert naplójából megismert fejleménye volt III. Károly július 14-i, kemény hangú leirata, amelyben eltiltotta a jezsuitákat az országgyűlési részvételtől, amiért az ő megkérdezése nélkül foglaltak helyet az alsótáblán, és ráadásul kötelezték magukat az önálló magyar rendtartomány létrehozására.35 Az ügyet kínos vizsgálat kísérte, ennek során Hevenesi Gábor tartományfőnök komoly magyarázkodásra szorult. Végül a rendek elálltak a szétválasztás követelésétől, így az uralkodó is megenyhült, és a jezsuiták visszatérhettek az alsótáblára.36 Görögkatolikusok a diéta alsótábláján Az iménti, a szerzetesség történetére vonatkozó ismertetés után térjünk vissza az egyházi középréteg magját alkotó kanonokokhoz. Az alábbiakban a kutatás által sokszor elhanyagolt görögkatolikus székeskáptalanok közül a munkácsi 33 Forgó (2009). 34 R. Várkonyi (2006). 35 Forgó (2013) 268. 36 Lukács (1989) 36-37,107-110. 31
