Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Forgó András: Az egyházi középréteg politikai szerepvállalása a török kiűzése után
Forgó András példáján szeretném bemutatni, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie egy, a rendi politikába újonnan bekapcsolódó alsótáblai egyházi küldöttségnek. A munkácsi görögkatolikus székeskáptalan története természetesen összeforrt az eparchia történetével. A késő középkorban alapított ortodox püspökség több, sikertelen kísérlet után az 1646. évi ungvári unióval tette meg az első határozott lépést a katolikus egyházba tagozódás felé. A 17. század végére, elsősorban De Camillis János József munkácsi püspök tevékenységének hatására a papság és a hívek nagy része is elfogadta a Rómával létrejött egységet.37 Az eparchia kánonjogi státusa azonban kérdéses volt. Ennek egyik oka a bizonytalan alapításban kereshető, ugyanis a püspökség a Munkács-Csernekhegyen álló, eredetileg ortodox kolostor igumenjének a környező népesség felett gyakorolt joghatóságára vezethető vissza. A 15. század vége óta ugyan kimutatható felszentelt püspök működése, formális eparchia alapításának azonban nincs nyoma.38 A másik ok a római katolikus főpapságnak, különösen pedig a területileg illetékes egri megyéspüspöknek az a magatartása, amellyel a munkácsi főpásztort nem önálló joghatósággal rendelkező megyéspüspökként, hanem csak a bizánci szertartású hívek rítushelynökeként kezelte. Ezt a szemléletet a Szentszék is osztotta: a munkácsi püspököket apostoli vikáriusként, címzetes (in partibus infidelium) püspökként nevezte ki az eparchia élére.39 Ezen a sok konfliktussal járó helyzeten változtatott Mária Terézia, amikor 1771-ben megalapította a munkácsi eparchiát, amit XIV. Kelemen Examina regalium kezdetű alapítóbullája tett kánonilag érvényessé.40 Ezután nyílt lehetőség a székeskáptalan megszervezésére, amely az újonnan megalapított eparchia első püspökének, Bradács Jánosnak korai halála miatt már utódja, a püspökség egyik legkiemelkedőbb főpásztora, Bacsinszky András nevéhez fűződik. A héttagú káptalan a latin rítusú társainak mintájára szerveződött, az ott ismert digni- tásokkal.41 Mivel a munkácsi görögkatolikus eparchia közjogi és kánonjogi szempontból egyenrangú volt a római katolikus egyházmegyékkel, azt gondolnánk, hogy káptalanját is ugyanazok a jogok illették meg, mint a hasonló latin rítusú intézményeket. Témánk szempontjából természetesen országgyűlési részvételi joguk a legfontosabb kérdés. Mivel az 1770-es és 1780-as években sem Mária Terézia, sem pedig fia, II. József nem hívta össze a diétát, először 1790-ben, II. Lipót trónra 37 A téma legújabb, részletes feldolgozása: Véghseő (2011). 38 Hodinka (1909) 176-251. 39 Makláry (2008). 40 Pirigyi (1990) 1.157-165. A Szentszék és a bécsi udvar álláspontjáról a görögkatolikus eparchiák kérdésében: Janka (1998). 41 Pelesz (1880) 1040. 32
