Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)

Forgó András: Az egyházi középréteg politikai szerepvállalása a török kiűzése után

Az EGYHÁZI KÖZÉPRÉTEG POLITIKAI SZEREPVÁLLALÁSA A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN kanonokkal, a nyitrai káptalan követével és több világi követtel együtt. P. Engel­bert és Spáczay jelent meg az alsótáblai egyházi követek közül elsőként a személynöknél.22 Naplója tanúsága szerint P. Engelbert az országgyűlés megnyi­tásáig eltelt időben a prímás-érseknél és másoknál is látogatást tett, hogy fára­dozzon a pásztói apátság ügyében. Erre minden oka megvolt, hiszen mind a területileg illetékes és érdekelt egyháziak, mind pedig a világi birtokosok, de még Pásztó városa is rossz szemmel nézték a morvaországi ciszterciek hazai térnyerését.23 Az országgyűléshez köthető első esemény a Szentkorona április 15-i pozsonyi érkezése volt. Ezen P. Engelbert is részt vett, és naplójában meg is örökítette a történteket. Ezután megemlíti a nádor 18-i megérkezését, majd április 20- ától elkezdi az ülésnapok ismertetését. A következő több mint egy hónapban kisebb kihagyásokkal lelkiismeretesen beszámol a diéta eseményeiről. Ezek közül kiemelkedik III. Károly május 19-i pozsonyi bevonulása, valamint 22-i megkoronázása. Szemtanúként mindkettőről csak keveset jegyez fel, de közli a vonatkozó rendtartásokat, amelyek alapján a ceremóniák a naplóból is rész­letesen megismerhetők. Külön érdekessége a forrás e részének, hogy I. József hitlevelét is szó szerinti átiratban tartalmazza.24 Mivel József életében nem került sor törvénycikkek kibocsátására, ezért ennek a hitlevélnek tudomásom szerint nincs egykorú kiadása.25 Bár Károly diplomája jórészt megegyezik a józsefi szövegével, két mondatot töröltek belőle. Ugyan egyiknek sem volt érdemi politikai jelentősége,26 mégis fontos tény, hogy a morvaországi szerzetes naplójában ez a ritka forrás is megtalálható. Május 25-e és június 8-a között P. Engelbert a pilisi apátság ügyeivel volt elfoglalva, ezért naplója az országgyűlésről egyáltalán nem tudósít. Június 8-a és július 16-a között ismét visszakapcsolódott a diéta munkájába, de ekkor már főleg az új apátság ügyei kötötték le a figyelmét, az országos politika eseményeiről 22 MNL OL N 50 Fase. Q, Nr. 21. 23 Békefi (1902) 4-16. 24 Forgó (2013) 236-238.; magyar fordítása: uo. 153-155. 25 Lányi Pál naplójának 20. század eleji kiadásában azonban olvasható: Thury (1903) 404-407. 26 A józsefi hitlevélszöveg két pontja nem szerepel Károly 1715-ben becikkelyezett diplomá­jában. „Másodszor, hogy a korábban említett jelenlegi hispániai király úrnak felséges fiú­örökösei, tudniillik Magyarország és részeinek jövőbeli királyai Magyarországon vagy annak szomszédos tartományaiban személyesen is jelen lesznek. [...] És mindezeket pedig őfelsége még koronázása előtt méltóztatik elfogadni, saját nevével kiadott megerősítő levelét meg­szilárdítja, az uralkodás átvételének idejétől ezen ország általános rendelkezéseibe beve­zetteti és nyilvánossá téteti”. Forgó (2013) 154-155. Az előbbi a megváltozott politikai helyzet és főleg Károly gyermektelensége miatt nem is lett volna értelmezhető, az utóbbit pedig a törvényszövegbe kerülés garantálta. 29

Next

/
Thumbnails
Contents