Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Forgó András: Az egyházi középréteg politikai szerepvállalása a török kiűzése után
Forgó András újból összehívott diéta alkalmával P. Engelbert azért utazott Magyarországra, hogy képviselje a velehradi ciszterci apátot az országgyűlésen. A morvaországi Velehrad apátja ugyanis több külföldi társához hasonlóan magyarországi apáti címet nyert: 1702-ben az uralkodó neki adományozta az oszmán hódítás során elpusztult pásztói apátságot, hogy ott újjáélessze a ciszterci hagyományokat. Az 1712. évi országgyűlési ülésszak idején pedig hasonló okból a pilisi apátság is Velehrad tulajdonába került.18 így P. Nezorin Flórián apát kétszeresen is az alsótáblai klérus tagjává vált. Mivel nem kívánt személyesen részt venni az országgyűlésen, ezért titkárát, P. Engelbertet küldte maga helyett. Erre a már hivatkozott törvénycikk lehetőséget adott neki. P. Engelbert több hónapos magyarországi működéséről részletes feljegyzést készített, amelynek több mint fele az országgyűlésen tapasztaltak leírását tartalmazza.19 A morvaországi szerzetes feljegyzései számos értékes információval gazdagítják általában az 1712. évi országgyűlési ülésszakról meglévő ismereteinket, de kifejezetten az egyháziak, közülük pedig leginkább a szerzetesek század eleji tevékenységébe, mindenekelőtt pozícióharcaiba engednek különösen részletes betekintést. Mivel az 1712. évi ülésszaknak nem ismerjük a hivatalos naplóját, ezért különösen fontosak az események rekonstruálásához az egyes országgyűlési résztvevők magánnaplói. Ráadásul már korábban felfigyelt arra a kutatás, hogy az 1712. évi eseményekről a különböző források egészen más képet festenek. Konkrétan Lányi Pál Gömör megyei alispán és a két Bihar megyei követ, Komáromi Csipkés György és Bakay Ádám diáriuma között mutathatók ki komoly ellentmondások. Ezek nagymértékben árnyalják az országgyűlési magánnaplók forrásértékéről alkotott képet.20 Ezért még inkább felértékelődnek P. Engelbert feljegyzései. A szerzetes március végén indult útnak a velehradi monostorból, és mintegy százharminc kilométert megtéve érkezett Pozsonyba április 2-án, délelőtt tíz óra körül. A külvárosban, az Arany Korona fogadóban szállt meg, majd 4-én az országgyűlési megbízottak által neki kijelölt szálláshelyre költözött.21 Apátjától kapott megbízólevelét április 5-én mutatta be a személynöknek Spáczay Gábor Velehradensem, qua plenipotentiatum ablegatum Reverendissimi Domini Domini Floriani Abbatis, kiadása Forgó (2013) 179-272. 18 Erről részletesen: Békefi (1892), Békefi (1902). 19 A forrásnak ez a része magyar fordításban is hozzáférhető: Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyzései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1712. évi koronázásáról (Szemelvényei<). Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint, megjelent Forgó (2013) 115-177. 20 Szíjártó (2006) 249-254. 21 Rövid útleírása: Forgó (2013) 195-196. 28
