Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)

Szilágyi-Kása Anikó: Nomen est omen (?) Felekezeti névadás a 18. századi Veszprém megyében

Szilágyi-Kősa Anikó

3. A NÉVHASZNÁLAT FELEKEZETI MEGHATÁROZOTTSÁGÁRÓL

A 16. században szinte viharos gyorsasággal kialakult és elterjedt reformáció természetesen a névhasználatban is éreztette a hatását. A reformátorok legfőbb törekvései: a szentek kultuszának elutasítása és a Szentírás újraértékelése, fokozatosan vezettek az európai névanyag újraértékeléséhez. Ugyanakkor a változás csak lassan ment végbe: Luther gyermekeit még a középkorban is gyakori bibliai (Hans, Elisabeth, Magdalena, Paul), illetve martirológiumi nevekre (Martin, Margaretha) keresztelte, Kálvin fia a Jacques (’Jakab1) nevet viselte. A használatból a középkor folyamán kiszorult bibliai (főként ótestamentumi) nevek divatja fokozatosan alakult ki, és ez az új névadási tendencia nem tudta kiszorítani az Európa-szerte leggyakoribb „katolikus” neveket a névhasználatból.13

1. ábra: A legjellemzőbb női nevek a 18. századi Magyarországon14

13 Az Erzsébet pl. 1770 és 1800 között Magyarország minden régiójában - 10% fölötti részesedéssel - a leggyakoribb négy név között szerepelt, és a protestáns vidékeken is igen kedvelt volt, Hajdú (2003) 453., Kálmán (1973) 56.

14 Forrás: Hajdú (2003) 392.

286