Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században
Miskei Antal 1778. évi vizitációs irat tizennyolc miseruhát, két fehér és két fekete dalmatikát, egy vörös, egy viola és egy fekete palástot, tizenhárom miseinget, tizenhárom vállkendőt, négy karinget és hat díszövet sorol fel (l. táblázat). Emellett tizenkét ministráns ruhát (ebből négy fekete) és két selyem vélumot is feljegyeztek az összeírok.64 A Szent Kereszt-templom liturgikus edényei (1759-1778)65 2. táblázat: MEGNEVEZÉS 1759 1778 Kehely (calix) 4 3 Kehelyabrosz (corporale) 10 22 Kehelyfedő (palla) 15 ? Kehelytakaró (velum) 18 7 Kehelytörlő kendő (purificatorium) 38 46 Kehelytányérka (patena) 4 ? Szelence (pyxis) 2 2 Áldozató kehely (ciborium)1 Szentségmutató (ostensorium; monstrantia)2 Füstölő (thuribulum) 1 1 Tömjéntartó (navicula) 1 1 * A szelence az a kis edény, amelyben az Oltáriszentséget viszik a betegekhez. Kühár-Radó (1933) 374. A korporálé fehér, négyszer összehajtott, négyzet alakú gyolcs vagy vászonkendő, amelyen az Oltáriszentség pihen. Másik neve: ostyaabrosz Rubovszky (1932) 123.; Diós (2002). Az 1778. évi püspöklátogatási jegyzőkönyv a liturgikus öltönyöknek nemcsak a darabszámát, hanem azok színét is megemlíti, s ezzel szemléletessé teszi az ünnepelt hittitok sajátos jellegét és az egyházi évhez igazodó hitélet lényegét. 64 SzfvPL Visitatio Canonica 1778. (Ráckeve). Érdekes módon stóláról nem történt említés a vizitációs iratokban. 65 SzfvPL Visitatio Canonica 1778. (Ráckeve); SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata, 2. doboz (Ráckeve). 274
