Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században
A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században patrónussága mellett szálltak síkra.39 A sokféle elnevezés azonban nem változtat a lényegen: Ráckeve római katolikus vallású népessége (magyarok, németek, cigányok stb.) azt a közepes méretű, vörösre festett, faharanglábbal ellátott épületet használta liturgikus céljaira, amelynek patrocíniumát a 18. század derekától következetesen Szent Keresztnek nevezik a korabeli iratok. A TEMPLOM BERENDEZÉSE A Szent Kereszt-templom két, egymástól jól elkülöníthető részre oszlott: a szentmise bemutatásának a színhelyére, vagyis a szentélyre és a hívek részére fenntartott hajó(k)ra. Előcsarnokot nem említenek a források.40 Az egykorú dokumentumokban négy faoltárról lehet olvasni: egy fő- és három mellékoltárról. Alapköveiket 1748-ban Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (1745-1762) jelenlétében rakták le. A bennük lévő szentereklyékről sajnos nem tudni semmit. Számuk azt jelzi, hogy Krisztus tanításának és az Oltáriszentség tiszteletének a négy evangélium által a világ minden szegletébe el kell jutnia.41 Az 1757. és az 1759. évi canonica visitatiók szerint a szentély központi helyét elfoglaló főoltár a rajta lévő díszes feszület után a Szent Kereszt nevet kapta. Két faszobrot helyeztek el rajta: Szent Domonkosét és Szent Katalinét. Ezeket az oltárszobrokat Martin Rausch von Trauenberg 1756-ban restaurálta.42 A főoltárhoz hasonlóan fából készült mellékoltárokat a 18. században többször helyreállították, s úgy tűnik, hogy a javítási munkálatokat nagyjából az 1770-es évek végére fejezték be. A Szent Szűz-mellékoltárt - teljes nevén: A Boldogságos Szűznek, mint a Szomorúak Vigasztalójának oltárát - két festett angyalka díszítette. Az oltártól jobbra Szent Domonkos, balra Ferreri Szent Vince szobra állt, az oromzaton pedig angyalokkal körülvéve, faragott sugárkoszorúban a Szent- háromság szobor helyezkedett el. A Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Rozália-mellékoltár közepén Szent Rozália festett képe tündökölt, felette a Rózsafüzér Királynőjéé, Szent Domonkosé és Szent Kataliné. Az oltár tetején két angyal társaságában az isteni Gondvi39 SzfvPL Visitatio Canonica 1778. (Ráckeve). 40 A barokk templombelsőről általánosságban: Wellner (1990) 72-79. 41 VÉL 1.1.8. Districtus Budensis 1747. 406. V. Pius pápa (1566-1572) rendelkezése értelmében az oltárok csak természetes kőből készülhettek. Fából készült oltárokon csak akkor lehetett misézni, ha oltárkő volt benne. Wellner (1990) 76.; Török (1991) XVI.; Diós (2005a) A szentereklyék oltárba helyezésének kötelezettségét már a 401. évi V. karthágói zsinat is előírta. Klaniczay (2004) 41. 42 Fleischer (1932) 10. 269
