Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században
Miskei Antal seiest ábrázoló szemet jelenítették meg, míg az oltár mellé Szent János apostol (evangélista) és Keresztelő Szent János szobrai kerültek. A szépen feldíszített, gyertyatartókkal felszerelt Nepomuki Szent János-mel- lékoltárt, amelynek az 1750-es években még hiányzott a portatiléje, minden bizonnyal az 1728-ban céhbe szerveződött ráckevei vízimolnárok emelték és tartották fenn. A másik kettőhöz hasonlóan azonban 1759-ig ezt a mellékoltárt sem áldották meg.43 A benedikálás végül az 1760-as években történt meg. Ezt követően - általunk ismeretlen okokból - a többi mellékoltárt eltávolították, és újakat hoztak a templomba. Az 1778. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből kiderül, hogy a Szent Szűz, a Szent Anna és a Rózsafüzér-mellékoltár került a régiek helyébe.44 *** A16. századtól fogva egyre több plébániatemplom kapta meg azt a kiváltságot, miszerint a főoltárnál bemutatott szentmise révén a halottak lelke teljes bűnbocsánatban részesült. Az ilyen oltárokat latinul altare privilegiatumoknak, magyarul kiváltságos oltároknak nevezzük.45 Az erre az előjogra utaló kisméretű, márványozott altare privilegiatum feliratú táblácskát Lents Konrád domonkos adminisztrátor (1750-1769) 1760-ban vásárolta meg a Szent Kereszt-templom számára, és azt még ugyanabban az évben felrakatta a főoltár csúcsára.46 A templom szobrai közül a legértékesebbet, a másfél láb, azaz mintegy 45 cm magas Szentháromság-szobrot 1760-ban hét forintért javíttatta ki és festtette le az előbb említett Lents Konrád atya. fenntartására a későbbiekben a temetési bevételek egy részét fordították. A Szent Szűz-szobor beszerzését a hívek önkéntes adományai tették lehetővé. Közelebbit nem tudni róla, mint ahogy arról a Keresztelő Szent János-szoborról sem, amelyik a szószék fedelén helyezkedett el. Nem könnyű eldönteni azt sem, hogy az 1480-1490-es évekből származó 75 cm magas, gótikus stílusú Madonna-szobor a 16-17. században is a Szent Kereszt-templom tulajdonát képezte-e, vagy - bár erre kicsi az esély - az 1487- ben felszentelt Istenanya Elszenderedése ortodox templomáét.47 Mai szemmel nézve furcsának tűnhet, hogy a 18. századi Magyarországon a barokk stílus és a posztbizánci művészet kölcsönösen hatott egymásra. Abban a 43 SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata, 2. doboz (Ráckeve). 44 SzfvPL kL Visitatio Canonica 1778. (Ráckeve). 45 A „kiváltságos oltárt” a régebbi szakirodalom „oltárkiváltságnak” is nevezi: Nyisztor (1932) 78.; Kühár-Radó (1933) 306-307.; Verbényi-Arató (1990) 34.; Diós (1993a). 46 SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata, 2. doboz (Ráckeve). 47 Radocsay (1967) 207. 270
