Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Forgó András: Az egyházi középréteg politikai szerepvállalása a török kiűzése után
Forgó András Dolgozatom középpontjában az egyházi társadalom második csoportja, a középréteg áll. Ezen az egyháztörténeti irodalom hagyományosan a székesés társaskáptalanok tagjait, vagyis a kanonokokat érti,5 de ide sorolhatók a szerzetesi intézmények elöljárói is. Erre éppen közéleti tevékenységük keretei szolgáltatják az egyik leginkább kézenfekvő érvet, ugyanis az országos politika színterén, a rendi országgyűlésen egy csoportot alkottak említett társaikkal: ők adták az alsótáblai klérust. Az országgyűlés alsótáblájának munkájában résztvevő egyháziak a magyar rendiség sok szempontból különleges, egyben kevéssé vizsgált csoportját alkotják. A törvényi szabályozás (az 1608. évi koronázás utáni I. törvénycikk), valamint a 17. és 18. század folyamán megszilárdult szokásjog alapján ide tartoztak a székeskáptalanok képviselői, a társaskáptalanok küldöttei, valamint az apáti áldásban részesült prépostok és apátok, akár szerzetesi közösségek élén álltak, akár csak a címet viselték. Rajtuk kívül az 1708 és 1715 közötti, több ülésszakra bomló országgyűlésen lezajlott komoly viták után6 a jezsuita rendtartomány két képviselője nyert bebocsátást az országgyűlésre. A zágrábi káptalan nagyprépostját, a pannonhalmi főapátot, a pálosok általános rendfőnökét, valamint a váradhegyfoki premontrei prépostot az előbb említett szabályozások alapján felsőtáblai részvétel illette meg, ahogy a megyés- és címzetes püspököket is.7 Az alsótáblai egyháziak országgyűlési tevékenységéről keveset tudunk. A szakirodalmat fellapozva egyes viták kapcsán kerül elő néhány káptalani követ neve, mint például a 18. század első, már említett, hosszúra nyúlt országgyűlésén Spáczay Pál esztergomi kanonoké, aki különösen hevesen védte a katolikus egyház érdekeit a két bevett protestáns felekezet képviselőivel szemben.8 E szórványos adatok mögött természetesen a rossz (vagy kevéssé feltárt) forrásadottság áll: ez a csoport néhány kivételtől eltekintve nem tartozott az országgyűlés aktív résztvevői közé, egyes felszólalásokon kívül főként az alsótábla által megválasztott küldöttségek tagjai között bukkannak fel rendszeresen egyháziak, mivel a korabeli szokásjog alapján a küldöttségekben az alsótábla minden csoportja képviseltette magát (ez így volt a felsőtábla küldöttségeinek esetében is). Az országgyűlésen megjelenő kanonokok, szerzetesi elöljárók vagy címzetes apátok, prépostok ritkán hagytak hátra feljegyzéseket az utókorra, általában megelégedtek azzal, hogy hazavitték az országgyűlés hivatalos naplójának másolatát. 5 Mályusz (1971) 59-120.; Molnár (2006) 15-24. 6 Ezekről részletesen: Forgó (2013) 7-63. 7 Vő. Szíjártó (2005) 416-424. 8 Zsilinszky (1897) 351-357. 26
