Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században
Miskei Antal templomnak. A legnagyobbat, amely 709 fontot (397,89 kg) nyomott, 1769-ben Zbisko Károly József tinnini püspök (1755-1774) szentelte fel a Szentháromság és Szent Donát tiszteletére. Az előző, kb. 227 kg súlyú nagyharangnak Szent Erzsébet volt a patrónája. A két közepes méretűt - a 212 font (118,97 kg) és a 100 font (56,12 kg) súlyút - 1748-ban Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (1745- 1762) a Boldogságos Szent Szűz mennyei pártfogásába helyezte. A 74 font (41,4 kg) súlyú lélekharangot, amelyet Kohl János pesti iparosmester öntött 1775-ben, egy év múlva, azaz 1776-ban Kárvási József kerületi esperes a Szent Kereszt és Ferreri Szent Vince égi oltalmába ajánlotta.35 A TEMPLOM VÉDŐSZENTJE A római katolikus egyházban minden templom rendelkezett saját patrocínium- mal. Ha a pártfogó a szentek közé tartozott, akkor „templomvédőszentről” (patronus ecclesice), ha pedig a helyi közösség vagy annak földesura valamilyen hittitkot (Szentháromság), illetve valamelyik isteni személyt (jézus Szent Szíve, Szentlélek stb.) választott egyháza védőszentjének, akkor „templomcímről” (titulus ecclesice) beszélünk.36 Az általunk vizsgált templomot 1701-ben a Szent Kereszt, 1723-ban a Szent Kereszt Felmagasztalása, 1732-1735 között Szent Imre és a Szent Kereszt Fel- magasztalása, 1752-ben a Boldogságos Szűz, Angyalok királynéja elnevezéssel illették. Bél Mátyás 1737-ben Szent Keresztet említett,37 ám a hivatalos iratokban csak 1754-től terjedt el következetesen a Szent Kereszt szó használata.38 Séllyei Nagy Ignác székesfehérvári megyéspüspök (1777-1789) 1778. május 23-án kelt vizitációs jegyzőkönyvében az olvasható, hogy a templom védőszentjének eleinte a főoltáron elhelyezett díszes feszület után a Szent Keresztet tekintették, míg mások a főoltár képe és a plébánia régi pecsétábrája miatt a Háromkirályok, illetve még régebbi hagyományokra hivatkozva Szent Imre 35 SzfvPL Visitatio Canonica 1778. (Ráckeve); SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata, 2. doboz (Ráckeve); Entz (1958) 11. 36 Tower (1933); Diós (2008c); Tőrök (1991) XV.; Mező (1996) 36. A „patronus” szónak az egyházi életben kettős jelentése van. Jelöli egyfelől az adott egyházi intézmény védőszentjét, másfelől a templom vagy a monostor/kolostor alapításáról, fenntartásáról gondoskodó természetes vagy jogi személyt, azaz a kegyurat. 37 Bél (1737) 526.; Szabó (1977) 145. 38 VÉL 1.1.8. Districtus Budensis 1747. 406.; SzfvPL Visitatio Canonica 1778. (Ráckeve); SzfvPL no 5067/2. Padányi Biró Márton veszprémi püspök jelentése az egyházmegye helyzetéről 83.; SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata 2. doboz (Ráckeve); História Domus, Ráckeve 10. és 12.; Pauer (1877) 480.; Hornig (1903) 269.; Wallon-Sprenger (1980) 194. 268
