Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)

Forgó András: Az egyházi középréteg politikai szerepvállalása a török kiűzése után

Forgó András

AZ EGYHÁZI KÖZÉPRÉTEG POLITIKAI SZEREPVÁLLALÁSA A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN*

Az elmúlt évtizedekben a történeti irodalom a katolikus klérust is egyre gyakrabban a világi társadalomhoz hasonló csoportokra osztja: főpapságra, egyházi középrétegre és alsópapságra. A főpapság az arisztokráciával, a középréteg a középbirtokos nemességgel rokonítható, az alsópapság világi párhuzamára pedig több megoldás is adható.* 1 A főpapi csoportot a régi egyházjog prelá- tusok (prcelati) néven ismerte, míg az alsópapságra az áldozópapok (presbyteri) kifejezés használatos a hatályos egyházjogban is. Prelátuson a hagyományos egyházi szóhasználat az érsekek és püspökök mellett az úgynevezett kisebb prelátusokat (prcelati minores) is értette, vagyis azokat a főpapi jelvényeket viselő apátokat és prépostokat, akik a megyéspüspöktől függetlenül kormányozták apátságukat, prépostságukat (nullius apátság illetve prépostság).2 Az áldozópapok a hatályos egyházjog szerint is a püspökök munkatársai az igehirdetésben: „különösen tartoznak ezzel a szolgálattal a rájuk bízott nép vonatkozásában a plébánosok és azok, akikre a lelkek gondozását bízták.”3 Érdemes megjegyeznünk, hogy a történeti irodalomban Mályusz Elemérnek a középkori egyházi társadalmat vizsgáló munkája a plébánosokat még a középréteg és az alsópapság közti átmeneti csoportnak tekinti, a kora újkorra vonatkozó kutatások azonban már egyértelműen az alsópapsághoz sorolják őket.4 Ez nyilván az életkörülményeikben bekövetkezett változással is magyarázható.

* A dolgozat a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.

1 Molnár (2006) 13-14.

2 Bánk (1958) 94-95. A hatályos egyházjogban a nullius apátság megfelelője a területi apátság (370. kánon).

3 757. kánon.

4 Mályusz (1971) 120-137.; Fazekas (1993), Bárth (2013) 10.