Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye helynökei 1700 és 1777 között
Hermann István Amennyiben közte és három társa közötti eltérő pályafutás okait keressük, két Szopkoviccsal szemben lefolytatott vizsgálatot említhetünk meg. 1751-ben Bedő Gergely kanizsai kerületi esperes vezetésével lelkipásztori munkájának végzése mellett arról kérdezték a tanúkat, hogy hallották-e Szopkovics Jánost a főpásztorról és Lenti István helynökről tiszteletlenül beszélni. 1758-ban pedig Marcali földesura, gróf Széchényi Antal panaszára Dravec József substitutes vicarius hallgatta ki a kerület plébánosait és a település lakosait. Ekkor a lelkipásztori kötelezettségek ellátása mellett a földesűrral, illetve tisztjeivel való viszonyára kérdeztek rá. Mindkét esetben Szopkovicsra nézve kedvező eredménnyel zárult a vizsgálat. A vizsgálatok eredményétől függetlenül azok ténye utalhat Szopkovics nehezebb természetére, ami befolyásolhatta eltérő életpályáját.42 1755 év elején, amikor Pöstyéni Mihály olvasókanonok elhunytával megnyílott Bíró Márton lehetősége munkatársai javadalomhoz juttatására, Lenti István helynököt helyezte az olvasókanonoki stallumba, s helyére a (mester)kanonoki javadalomba Sárkány Gábor tiszteletbeli kanonokot nevezte ki. Alig két hónap múlva hunyt el Kis István székesegyházi főesperes, ekkor Sárkány az ő helyébe lépett, a (mester)kanonoki javadalomba pedig Kozorics Ferenc került. 1756- ban, amikor újabb előléptetésekre nyílott mód, mindketten feljebb jutottak a ranglétrán, Sárkány őrkanonokként, Kozorics székesegyházi főesperesként lép elénk. A korábbi években mindkettejük neve előkerült a helynöki tisztséggel összefüggésben. Kozorics Ferencet a források 1752-ben substitutes vícaríusként említik.43 Ezt megelőzően, 1750-ben, amikor Lenti István súlyos betegségbe esett, a főpásztor Sárkány Gábort és Dravec Józsefet rendelte mellé Veszprémbe, de megjegyezte levelében, hogy Kozorics maga is betegen fekszik, s így őt nem küldheti.44 42 1751. január 19-i tanúvallatás jegyzőkönyve VÉL 1.1.10. fasc. 2. no 24. Gróf Széchényi Antal 1758. június 7-én kelt kérelme a marcali esperesplébános elhelyezésére, mivel többek között „Tisttartomba kapczáskodott” uo. fasc. 2. no 30. Dravec József 1758. július 15-én felvett tanúvallatási jegyzőkönyve uo. fasc. 2. no 32. Ugyanez alatt a szám alatt található Dravec július 20-án a főpásztornak írott levele, amelyben összefoglalja a tanúvallatás eredményét: „Inquisitionen! ab Excellentia Vestra mihi gratiose demandatam in Marcali peregi, quam purisandam apud d[omi]num parochum Tapsoniensem reliqui. In antecessum autem Exc[e]lle[nti]ce V[est]rce humillime sígnifico, quod d[omi]nus Szopkovics in[n]ocens sit repertus, ut ubertim parabit ex ipsa investigatione.” 43 1752. II. 29.: VÉL I.3.a.l fasc. 1. no 6. Ír. 44 Bíró 1750. október 2-án írt Dravec Józsefnek, amelyben tájékoztatta Lenti betegségéről, és egyben meghagyta, hogy Sárkány Gáborral egyetemben jöjjenek Veszprémbe, és a helynök végrendelkezésénél jelen legyenek. Ugyanekkor kelt levelében Lentit tájékoztatta arról, hogy ,,[a] tapolczai plebanus Kozorics Ferencz is ágyban feküvő nyomorát beteg. Innend ollyan rendelést tettem, mind a két felé expressus katonákat küldvén, hogy Dravecz Josef és Sárkány Gábor 242
