Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye helynökei 1700 és 1777 között
A VESZPRÉMI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HELYNÖKEI 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT Kozorics Ferenc és Sárkány Gábor voltak tehát a fiatalabb generációból, akiket a főpásztor megfelelő lelkipásztori és egyházigazgatási gyakorlattal rendelkezve a magasabb egyházkormányzati tisztségek várományosainak tekintett. Lenti István helynök ismétlődő betegségei alatt az 1750-es évek első felében közülük is elsősorban Kozorics Ferenc lépett előtérbe. Talán nem túl nagy merészség összekapcsolni ezzel Kozorics 1752. évi veszprémi plébánosi kinevezését sem, hiszen így a helynök székhelyére kerülve napi kapcsolatban állhatták egymással.45 Nem tudni, vajon 1755-öt, a káptalanban történt fiatalítást követően tervezte-e a főpásztor a helynöki tisztségben is a változtatást, de számításait keresztülhúzta, hogy mind Kozorics Ferenc, mind Sárkány Gábor egészségi állapota az évtized második felében rohamosan romlani kezdett, s előbb Kozorics Ferenc hunyt el 1758 júniusában, majd követte őt Sárkány Gábor ugyanez év szeptemberében.46 Feltűnő, hogy Sárkány és Kozorics kanonoki kinevezését követően, amikor 1756-ban, Orosz Pál nagyprépost halálával ismételten lehetősége nyílott az ordináriusnak a javadalmak adományozására, nem a későbbi helynök Dravec József jutott be a káptalanba, hanem a fiatal, 35 év körüli Kis Pál, aki az esztergomi főegyházmegyéből a veszprémibe átkerülve alig másfél éve látta el a zalaegerszegi plébánia és esperesi kerület vezetését. Ebből arra következtetek, hogy ekkor még Kozorics, esetleg Sárkány személyével számolhatott Bíró Márton. Dravec József szerepét végül fiatalabb pályatársai egészségi állapotának romlása értékelhette fel a főpásztor előtt. canonokok azonnal Veszprémben Kegyelmed szolgálottyára mennyének, és Kegyelmed kívánsághához mindenképpen alkalmaztassák maghokat." VÉL I.1.39.b. tóm. 6.199-200. 45 Tovább árnyalja a képet, hogy Kozorics volt az első egyházmegyés veszprémi plébános. Kinevezését megelőzően a plébániát a piaristák (1745-től), egyházmegyés káplánok (1730 és 1745 között), a ferencesek (1720 és 1730 között), illetve a káptalan tagjai látták el. Erősíti a kinevezése és a helynök betegsége közötti feltételezett kapcsolatot, hogy veszprémi plébánosként történő első előfordulásakor, 1752 februárjában egyúttal helyettes helynökként is nevezi a forrás. Nem szabad azonban elhallgatni, hogy veszprémi plébánia betöltése folyamatosan jelen lévő kérdés volt a korszakban. 1752. II. 29.: VÉL I.3.a.l fase. 1. no 6. Ír. 46 Az évtized első felétől eltérően, amikor több alkalommal olvashatunk Lenti István helynök olykor súlyos betegségeiről, az évtized derekára - legalábbis a források hallgatása és Lenti működése tükrében - a helynök egészsége rendbejött. Ezzel párhuzamosan viszont egyre betegesebb lett Kozorics Ferenc és Sárkány Gábor. Utóbbi dékánkanonoki tisztségétől is szokatlanul hamar, megválasztását követően alig négy hónap elteltével megvált, amit egészségi állapotán kívül mással nem magyarázhatunk. Hermann (2010) 218. 243
