Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye helynökei 1700 és 1777 között
A VESZPRÉMI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HELYNÖKEI 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT hívásakor nyolc esperesi kerület volt az egyházmegyében. Csak érdekességként említem, hogy az esperesek között 1749-ben Dravec és Sárkány volt a két rangidős, Kozorics Ferenc és Szopkovics János pedig a két legutóbb kinevezett. Kozorics, Sárkány és Dravec a későbbiek során kanonoki kinevezést kapott, velük alább bővebben fogok foglalkozni. Szopkovicsjánost 1737 júliusában hívta haza a Collegium Rubrorumból Acsádi Ádám, s ez év szeptemberében került a felsőörsi plébániára adminisztrátornak, ahol egy évet szolgált. Ezt követően Iszkaszentgyörgyre került, ahonnan 1740- ben távozott, s lett a Somogy megyei Marcali plébánosa. 1746/47 fordulóján nevezték ki az újonnan kialakított segesdi esperesi kerület élére, amely tisztséget 1763-ig megtartotta.41 Ekkor került a nagy presztízsű zalaegerszegi plébániára, s egyúttal a kerület esperesi tisztségét is betöltötte egészen 1769-ben bekövetkezett haláláig. Az elsőként kinevezett tiszteletbeli kanonokok közül egyedül ő nem jutott káptalani javadalomhoz, bár erre lehetett volna alkalom, hiszen 1755 és 1769 között 11 személy kapott kanonoki kinevezést. 1763-as zalaegerszegi esperesplébánossá történő kinevezése egyértelmű előrelépést jelentett a számára, s ez arról tanúskodik, hogy főpásztora bizalmát nem vesztette el, igaz ekkor már Koller Ignác állt az egyházmegye élén. A források Szopkovics társaihoz hasonló indulását, pályakezdését mutatják, de velük összevetve egyértelműen eltérő pályát regisztrálhatunk nála. lásd Hermann (2008) 163-165. Sárkány Gábor zalaegerszegi esperesi kinevezését 1738 nyarára valószínűsítem, bár az első általam ismert említése csak 1739. augusztus 22-én kelt. Az 1738- as dátumot valószínűsíti, hogy a szomszédos keszthelyi kerület esperese, Pais András 1738. június 3-át megelőzően hunyt el. Ezt követően a keszthelyi kerület espereseként Lenti István bukkan fel a forrásokban, aki korábban az egerszegi kerület esperese, így Sárkány Gábor elődje volt (zalaszántói plébánosként egyébként egy keszthelyi kerületbe tartozó plébániát vezetve). Ugyan Lenti első keszthelyi esperesi említése ugyanabban a forrásban maradt fenn, mint Sárkányé, a váltásra logikusan már Pais András halálát követően sor kerülhetett. 1739. VIII. 22.: MNL OL C 38 fasc. 54. no 1. 365r-366v. 41 Szopkovics 1758. január 18-án kelt „önéletrajzában” leírja az eseményeket. VÉL 1.1.6. fasc. 3. no 32. Bíró Márton helynök, felsőörsi prépost 1737. szeptember 1-jén Acsádi Ádámnál Sümegen találkozott Szopkoviccsal, akiről feljegyezte, hogy az újonnan alapítandó felsőörsi plébániára kerül majd. Beiktatását négy hónappal később személyesen végezte el. 1737. IX. 1.: VÉL I.1.39.b tom. 1.169.; 1738.1. 6.: VÉL I.1.39.b tom. 1.188. Iszkaszentgyörgy: 1738. X. 10.: VÉL I.1.39.b tom. 1. 208.; Marcali: 1740: Dravecz 1764-[l77l] 124. A segesdi kerület létrehozásának pontos dátuma nem ismert, ahogy nem ismert Szopkovics kinevezésének pontos időpontja sem. Solymosi László tóparti kerületi esperes 1746. november 6-án hunyt el, Szopkovics pedig 1747. március 8-án szerepel először esperesként. 1747. XI. 6.: VÉL I.1.39.b. tóm. 2. 363-364.; 1747. III. 8.: VÉL 1.1.39.b. tóm. 3.62-63. A somogyi kerületek kialakításának korántsem egyszerű folyamatára lásd Hermann (2011) 101-104. Zalaegerszegi plébánosi és esperesi kinevezésének pontos időpontját nem ismerem, arról Dravec József tudósít kéziratos sematizmusában. Dravecz (l764-[l77lj) 124. Halála nem sokkal 1769. február 14-e előtt következhetett be. Néhaiként említve VÉL 1.1.6. fasc. 1. no 141. 241
