Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye helynökei 1700 és 1777 között
A VESZPRÉMI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HELYNÖKEI 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT is. Elmondható továbbá, hogy - ismételten Dubnicain kívül, aki korban Acsá- dihoz állt közel, az 1670-es évek derekára tehető a születése - egykorúak voltak, s mindnyájan Nagyszombatban, a Collegium Rubrorumban végezték tanulmányaikat, így biztosra vehető, hogy többük ismeretsége már teológus korukból származott.19 Acsádi Ádám püspök halálát követően, az 1744. október 16-án tartott káptalani gyűlésen a jegyzőkönyvi bejegyzés tanúsága szerint a káptalan tagjai egyhangúlag választották káptalani helynökké Bíró Márton nagyprépostot.20 Mindez azonban elfedte azokat a törésvonalakat, amelyek a testület tagjai között lehettek, s amelyeket csak a források utalásaiból sejthet meg a kutató. A megválasztott káptalani helynök, akit a királynő hamarosan veszprémi püspöknek nevezett ki, eddigre már tisztes egyházmegyei karriert tudhatott maga mögött. Lelkipásztori szolgálatát Batthyány-birtokon, a Fejér megyei Bicskén kezdte meg, ahol 1723 és 1729 között tevékenykedett a település első plébánosaként.21 Acsádi Ádám 1728 őszén, 32 éves korában nevezte ki veszprémi kanonokká, a rákövetkező évben Strattmann Eleonóra, Batthyány Ádám özvegye neki adományozta a felsőörsi prépostságot.22 Bíró előbb a székesegyházi főesperesi javadalmat kapta meg főpásztorától (1733), majd egy évre rá Acsádi helynökévé nevezte ki a 38 éves kanonokot. 1736-ban lépett elő egy javadalmat átugorva éneklőkanonokká. Mindezeket a javadalmakat és tisztségeket szokatlanul fiatalon érte el.23 A helynöki tisztségről történt leváltása / lemondása 19 Vö. Pfeiffer (1987) 17. (Bíró), 139. (Kis), 153. (Lenti), 176. (Pöstyéni), 208. (Szentimrei). 20 Dubnicai István éneklőkanonok - tőle nem szokatlan módon - ezen a káptalani gyűlésen sem volt jelen. VÉL III.l.c. tom. 1. 212-213. 21 Bicskei tevékenységéről lásd Pehm (1934) 51-63. 22 Kanonoki kinevezésének nem bukkantam a nyomára, 1728. november 15-i első említését idézi Pehm (1934) 64. A felsőörsi prépostság adományozásának dokumentumai megtalálhatóak a Batthyány család levéltárában. Az adománylevél Bécsben kelt 1729. november 26-án. MNL OL P 1322 fasc. 172., A türjei és a felsőörsi prépostságokra vonatkozó dokumentumok másolati könyve 131-132. (az adománylevél), 133-134. (Bíró reverzálisa). A prépostságra többek közt Acsádi Ádám is ajánlotta kanonokját. A püspök-kancellár 1729. szeptember 10-én Bécsben kelt, Strattmann Eleonórához írott levelében említi, hogy az előző prépost halálát követően először az alkancellárhoz, Batthyány Lajoshoz fordult támogatásért, aki édesanyjához utasította. Uo. fasc. 172. 377r-v. Bíró szeptember 5-én kelt levelében kérte a grófnőtől a javadalmat. Uo. fasc. 172. 379r. 23 Az 1700 és 1777 között kinevezett 24 mesterkanonok közül 23-nak ismerjük legalább hozzávetőleg a kinevezéskori életkorát. Az átlagéletkor 41 év volt. Bírónál fiatalabb korban mindössze hárman nyertek javadalmat a káptalanban: Stehenics János (29), Pápai János (25) és Séllyei Nagy Ignác (27), s vele egyidősen jutott be a testületbe Szabadi János (32). Az éneklőkanonoki stallumot elnyerő kilenc személy életkorának átlaga 51 év volt, s Bírónál fiatalabb korban csak Séllyei Nagy Ignác kapta meg a javadalmat 30 évesen. A kilenc helynök életkorának átlaga 50 év. Az adatokhoz lásd Hermann (2010) 204-206., 212-215. és a jelen tanulmányban közölt táblázatot. 235
