Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye helynökei 1700 és 1777 között
Hermann István 1738-ban nyilvánvaló konfliktusát jelzi főpásztorával, amely az elkövetkező években enyhült ugyan, de Bíró Acsádi életében már közvetlenül nem vett részt az egyházmegye irányításában. Bíró Márton helyét 1738-ban a helynöki tisztségben az Acsádi halálakor olvasókanonoki javadalommal rendelkező Pöstyéni Mihály foglalta el. A két egymást követő helynök viszonyáról keveset tudunk, de ami kiolvasható a forrásokból, az konfliktusokra, vagy legalább távolságtartásra utal. A Bírónál öt évvel idősebb Pöstyéni kerületi esperesként annak felettese volt bicskei plébánossága idején. Mint azt későbbi pályafutása bizonyítja, egyházigazgatásban jártas személy lehetett, akiben Acsádi is megbízott. Öt évvel Bírót követően jutott be a káptalanba (1733), kilenc év múlva olvasókanonokként találkozunk vele, s közben 1738-ban Bírót váltotta a helynöki tisztségben, amelyet Acsádi haláláig viselt. Elképzelhetőnek tartom, hogy már Bíró kanonoki kinevezése beárnyékolta kettejük viszonyát, bár erről a források nem tudósítanak. Úgyszintén konfliktusforrás lehetett a helynöki tisztségben történő váltás. Az mindenesetre tény, hogy az 1755-ben elhunyt Pöstyéni életének utolsó évtizedében semmilyen szerepet nem kapott főpásztorától. Ezzel szemben a források arra utalnak, hogy Orosz Pál mellett vele is több alkalommal került konfliktusba a püspök Bíró.24 Az éneklőkanonoki stallum birtokában 1742 óta Dubnicai István volt, akinek nem csupán Bíróval, hanem a káptalan egészével is folyamatos konfliktusa ada- tolható. A konfliktusok egy része Dubnicai hántai prépostságából eredt (1737), de további konfliktust jelentett, hogy Acsádi kedvelt papja folyamatosan távol tartózkodott Veszprémtől, nem vett részt sem a karimákon, sem a káptalani gyűléseken, így nem teljesítette kanonoki javadalmából fakadó kötelezettségeit sem. Szentimrei Szabó Ferenc volt az őrkanonok Bíró püspöki kinevezésekor. Szentimrei 1736 óta volt tagja a káptalannak, előtte nagyvázsonyi plébános, és legkésőbb 1734-től veszprémi kerületi esperes volt, s mint ilyen adatolható Bíró Márton korabeli székesegyházi főesperessel való együttműködése.25 A három évvel fiatalabb Szentimrei Bíróval jó kapcsolatot ápolt a későbbiekben is. Erre utal, hogy amikor Orosz Pál nagyprépostot a helynöki tisztségből Bíró Márton leváltotta, őt és Lenti Istvánt bízta meg a helynöki iratok és pecsét átvételével.26 Amikor 1755-ben, majd 1756-ban Pöstyéni Mihály olvasókanonok, Kis István 24 Bíró 1747. október 26-án Sümegen kelt levelében Orosz Pállal együtt magához rendelte Pöstyéni Mihály olvasókanonokot, hogy számot adjanak a főpásztornak tetteikről („enormium horum actuum et violentiarum [...] rationem redditaros"). VÉL I.1.39.b. tóm. 3. 258-261., idézett rész: 261. Az esetet említi Pehm (1934) 186. 25 Együtt írták össze például a veszprémi esperesi kerület településeit 1734-ben. VÉL 1.1.13. fasc. 1. no 7. 26 Sümeg, 1746. szeptember 3. VÉL I.1.39.b. tóm. 2. 276-278. 236
