Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Sztana-Kovács Adrienn fennmaradt az 1749-es évből, amelyekben a református és evangélikus nemesek szabad vallásgyakorlatának engedélyezését kérték, illetve panaszt tettek Padá- nyi püspök vizitációja kapcsán.61 A megye területén a legtöbb településen a katolikus népesség vegyesen élt a protestáns felekezetek tagjaival. Csupán Tordas lakosai voltak tisztán evangélikusok, saját lelkésszel, valamint Alcsút, Soponya és Bodmér puszta teljes népessége tartozott a református felekezethez. A vallási sokszínűséget tovább fokozta a megyében élő ortodox népesség. Ők a legnagyobb számban a Duna mellett fekvő, eredetileg ortodox rácok által lakott településeken éltek. Érden körülbelüli adatként 20 főt írtak össze, Ercsinél sajnos a számadat olvashatatlan. A többi helységnél csupán a már ismert kevés (pauci)62 illetve a sok, többség (multi és potior pars)63 kifejezések szerepeltek. A megye északi harmadában fekvő Tabajdon és Bicskén 4, Csákváron 3 főt írtak össze,64 Sóskútról pedig tudjuk, hogy számosán elköltöztek a rácok közül.65 A katolikus lakosságnál a házaspárok számán kívül összeírták a vegyes vallá- sú házasságokat, a lakosságot kor,66 illetve egyéb kategóriák, mint áttértek és hitehagyók szerint. A legnépesebb katolikus anyaegyházközségek a megye északkeleti területén Mór, valamint a Duna menti települések Perkáta, Adony és Ercsi voltak.67 Sajnos, a protestáns felekezetek nem számszerűsíthető adatai miatt nem volt lehetőség a megye népességén belül a pontos felekezeti arányok megállapítására. A fenti áttekintésből is kitűnhetett, hogy szinte alig volt olyan települése a megyének, ahol nem élt együtt legalább két különböző vallásfelekezet. valamint Vajta filiái közül Bogáránál és Tinódnál esetében. Bodmér praedium közbirtokosai valamennyien református vallásúak voltak. 61 Baracska, Bodmér, Bogárd, Csabái, Doboz, Gárdony és Tinód nemeseinek levelei. RL A/l. a. 2. köt. 392-397. 62 Adony és Perkáta, valamint a hozzátartozó puszták: Daja, Kisvenyim, Nagyvenyim, Sárosd, Szolgaegyháza. 63 Pentele, Rácalmás és Sóskút. 64 Csákvár és Tabajd esetében a schismaticí grceci megjelölés szerepelt, és az összesítő táblázatba is külön bekerült a számok mellé a grseci kifejezés. Valószínűsíthetően itt görög származású ortodox kereskedőket jegyeztek fel. A rácokon kívül néhány nagyobb településen éltek görög kereskedők is, akik a szerbek egyházközségeihez csatlakoztak. 1754 és 1771 között 26 főt írtak össze a megyében. Füves (1965) 106-109. 65 Sóskútról a rácok elköltöztek és helyükre a negyvenes évek második felében szlovákok telepedtek le. Nagy (i960) 89. 66 Gyónásképes (10-12 éves kortól), bérmált, gyónásra még nem képes, felnőtt, nőtlen, hajadon, özvegy. 67 A gyónásképes és a nem gyónásképes katolikus lakosság száma alapján: Adony 866, Ercsi 752, Mór 1656, Perkáta 959 fő. 206
